Dekor3, a dekoratőrszakma nagy ünnepe

2025. május 17-én egész nap azoké volt a főszerep, akikkel a nagyközönség ritkábban találkozhat, holott munkájuk rendkívül fontos, hiszen ők adják egy-egy rendezvény, üzlet arculatát, az ő kezük nyomán ala­kul ki a kirakatok által meghatározott városi utcakép. Mégis mindig a háttérben maradnak, mivel saját személyüknél sokkal fontosabbnak tartják, hogy felkeltsék mások figyelmét, és értéket közvetítsenek. Ők a dekoratőrök, egy napjainkban talán kevésbé ismert és elismert szakma képviselői.

A Dekor a Köbön címmel meghirdetett rendezvény apropója, hogy a 2025-ös év hármas évfordulót hozott a dekoratőr szakma számára. Idén 70 éves a magyarországi dekoratőrképzés, 30 éve alakult meg a Dekoratőr Szakma Jövőjéért Alapítvány és 20 éve a Magyarországi Dekoratőrök és Kirakatrendezők Szövetsége, közismertebb nevén a Dekorszövetség. Így bőven van mit ünnepelni, de emellett elérkezett az ideje annak is, hogy az érintettek áttekintsék, és ha szükséges, újra meghatározzák a főbb szakmai irányvonalakat.

Az egykori nagyhírű önálló Dekoratőr Iskola 1955- ben nyitotta meg kapuit, és amellett, hogy magas színvonalú képzést nyújtott, egészen 2007-es bezá­rásáig szellemi műhelyként is működött, amelynek a szakmai értékrendre gyakorolt hatása a mai napig is érezhető. A mindenkori tanárok és diákok azóta is minden kerek évfordulón összegyűlnek, és ehhez a hagyományhoz csatlakozott most, nem titkoltan újító szándékkal, a két nonprofit szervezet: a Deko­ratőr Szakma Jövőjéért Alapítvány és a dekoratőr szakmát összefogó egyesület, a Dekorszövetség.

A gazdag program délelőtt kezdődött az egykori iskolánál, ahol a résztvevők elhelyezték Gábor Béla alapító emléktábláját, illetve bejárhatták az épületet, felidézve azokat az éveket, amelyeket túlzás nélkül nevezhetünk a szakma hőskorának hazánkban. A folytatásra néhány kerülettel arrébb került sor, a Kozma Lajos Faipari és Kreatív Technikumban, amely a jelenlegi dekoratőrképzés egyik fontos helyszíne. Az iskola közösségi tere hamar önszerveződő osz­tálytalálkozók helyszínévé vált, és a kezdeti ünne­pélyes hangulat egyre fesztelenebbé vált, ahogy előkerültek a régi fotók, és az egykori iskolatársak egymásra csodálkoztak. A délután második felében viszont a komolyabb témák kaptak helyet a pódiu­mon. Néhány perces vitaindító előadások hangzot­tak el, amelyek bőven adtak továbbgondolnivalót a hallgatóságnak.

Sándor Miklós a Dekoratőr Szakma Jövőjéért Alapít­vány célkitűzéseiről és küldetéséről beszélt. Ő volt egyben a nap leginkább meglepett résztvevője is, ugyanis első kitüntetettként vehetett át egy szakmai díjat. A Magyarországi Dekoratőrök és Kirakatrende­zők Szövetsége idén először ítélte oda a Dekoratőrök Doyenje címet, amelyet mostantól az kaphat meg, aki betöltötte hatvanadik életévét, és kimagasló szakmai tevékenységet végzett a dekoratőr szakma érdekében. Az elismerés egy oklevélből és egy egyszerűségében elegáns és különleges, gombostűt formázó jelvény­ből áll.

Dr. Török Róbert, a Magyar Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Múzeum főigazgatója a múzeum és a kirakatrendező szakma kapcsolatáról beszélt. Rámu­tatott, hogy az általa vezetett intézmény stabilan őrzi és ápolja a dekoratőrök történeti emlékeit, folyto­nosságot biztosítva a múlt nagyjai és a jelen aktív alkotói között, és jelezte, hogy bármilyen tematikájú is egy múzeum, dekoratőrökre mindig szüksége lesz a kiállítások kivitelezéséhez, így ez a kapcsolat kölcsönösen fontos mindkét fél számára.

Kovács Csaba, a Kozma Lajos Faipari és Kreatív Technikum pedagógusa dilemmáit osztotta meg a jelenlévőkkel.

Rámutatott, hogy a képzés és a munkaerőpiac valós igényei sok ponton nem találkoznak, és a dekorszak­ma minden jelenlévő képviselőjét közös gondolko­dásra hívta, hogyan lehetne ezen változtatni. Első lépésként hosszabb távú, intenzív műhelymunkát, illetve a cégekkel való élő kapcsolatok kiépítését és fenntartását javasolta. Hangsúlyozta, hogy összetett kérdésről van szó, aminek pedagógiai és munkaerő­piaci vonatkozásai is vannak.

A színpadi programok sorát egy pódiumbeszélgetés is gazdagította. 2021-ben jelent meg a Kirakat és kiállítás a kezdetektől című könyv, amely Gábor Béla gazdag életművét dolgozza fel átfogó igényességgel és különlegesen szép kivitelben. Most megtudhattuk a kötet készítésének kulisszatitkait Gábor Judittól, Gábor Béla lányától és hagyatékának kezelőjétől, valamint Imre Olga szerkesztőtől.

Nincs születésnap zene és torta nélkül: a három ünnepeltre tekintettel három tortát is felvághattak és elfogyaszthattak a résztvevők, miután meghall­gathatták Gerendás Péter hangulatos koncertjét. Gerendás Péter maga is a Kozma diákja volt, így nem is volt számára kérdés, hogy ott a helye a rendez­vényen. Ez a nap az ünneplésé volt, de az önfeledt pillanatok mellett hosszabb távra szóló tervek és ígéretek is elhangzottak a szakma képviselőitől. Itt az ideje, hogy a magyarországi dekoratőrök össze­fogjanak szeretett szakmájuk jövőjéért, átgondolják a képzés korszerűsítését, hogy a dekoratőrök végre előléphessenek a kirakatok mögül, és megkaphassák azt az elismerést, amelyet művészi tevékenységük valójában érdemel. A Dekor a Köbön rendezvény az első lépés volt ebbe az irányba.

Kerényi Kata, főszerkesztő