A nyomtatás nem vész el, csak átalakul

75 éves lett a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület (PNYME). A nyomtatás komoly múltra tekint vissza, ám a jövőjét tekintve átalakulásokra lehet számítani. A közelmúltban számos kihívás érte az iparágat, amelynek következtében megbomlott a status quo. A nyomdaipar jövőjéről Tóth Gábor, a PNYME ügyvezető igazgatója tartott előadást az egyesület ünnepi rendezvényén.

„Pontos prognózist nem lehet adni, de a múltbeli tendenciákból, valamint a rendelkezésre álló ada­tokból valószínűsíthető, hogy milyen jövője van a nyomdaiparnak” – kezdte előadásában. „A fenntart­hatóságról és körforgásos gazdaságról rendkívül sokat hallunk és beszélünk, s ezek már a hétköznap­jaink részévé váltak. A technológiai fejlődése mellett a demográfiai változások is erős hatást gyakorolnak nemcsak a nyomdára, hanem bármely iparágra.”

A TECHNOLÓGIA GENERÁCIÓJA

A szakember kiemelte, hogy az alfa generáció megje­lenésével új korszak kezdődik – a latin betűk görögre cserélése is ezt szimbolizálja. A 2010 és 2025 között született/születendő gyermekek olyan környezetben nőnek fel, ahol a technológia és az online világ a mindennapok részét képezik, egyre fiatalabb korban kezdik használni a digitális eszközöket, s gyorsan el­sajátítják azok működtetését. A szülők pedig nagyobb figyelmet fordítanak a nevelésükre és oktatásukra, ami az online világ tudatos használatára is kiterjed, mert ez a gyermek fejlődését és biztonságát jelenti. Az alfa generáció tagjai ezért gyorsan képesek alkal­mazkodni az új technológiákhoz és változásokhoz, ez a rugalmasság pedig segítheti őket a változó világban. Emellett a környezettudatosság is fokozott figyelmet kap, így a fenntarthatóság és a környezetvédelem előtérbe kerül életükben.

„Az alfa generációnak már nem kell megtanítani, hogy milyen logika mentén működik a mesterséges intelligencia. Ezt a technológiát alkalmazni fogják a munkájuk során. A nyomdaipar jövője e metódusok integrálásával történhet, ezáltal lehet sikeres” – hang­súlyozta.

VIHAROS GAZDASÁGI KÖRNYEZET

„A szomszédunkban zajló fegyveres konfliktus komoly gazdasági kihívásokat teremt, hiszen ezzel párhu­zamosan kereskedelmi háború is zajlik. Hazánkban pedig a jelentős infláció hatásaival kell megküzdenie a vállalatoknak és a fogyasztóknak egyaránt. Emiatt a piacon sokan inkább a kivárás politikáját folytatják, azaz figyelik az eseményeket, és várnak egy kedve­zőbb gazdasági helyzetre” – emelte ki.

A PNYME ügyvezetője előadásában bemutatta, hogy milyen gazdasági tényezők befolyásolják a hazai piacot. Az egyik legkardinálisabb kérdésnek az inflációs rátát nevezte meg, amelynek tekintetében Magyarország kiemelkedik az Európai Unió környeze­téből. Hazánk gazdaságpolitikája miatt a beruházási lehetőségek korlátok közé szorítottak.

A GRAFIKAI PAPÍROK IRÁNTI KERESLET ALAKULÁSA

Az e-kereskedelem fellendülésének következtében a kereslet növekedésnek indult a csomagolások iránt. Ám az alapanyagok – fa, cellulóz és a reciklált papír – ára emelkedni kezdett. Emellett az iparágnak szembe kellett néznie különböző akadályokkal, mint például a szállítási nehézségekkel, amelyeket a globális ellátási láncban tapasztalható nehézségek okoznak. A kör­nyezetvédelmi szabályozások további bizonytalansá­got okoznak, ugyanis egyes országokban – az Európai Unión belül is – különböző direktívákat vezettek be a papír- és faipari tevékenységekre vonatkozóan.

„A COVID okozta sokk során mély visszaesés volt tapasztalható a fogyasztásban, amelyet követően megjelent újra a vásárlóerő. Ám nem alakult ki a megszokott árazás a kereslet-kínálatnak megfelelően, hanem exponenciális növekedésnek indult a rost ára. Ezzel szemben pedig a papír iránti igény jelentősen redukálódott” – mutatott rá a gazdasági helyzet alakulására.

„De miképpen fog alakulni a kereslet 2028-ig?” – tette fel a kérdést. A szakember előadásában a nyomtatás mennyiségét vizsgálta A4-es nyomatok tekintetében, amelyekhez a publishing, graphics és packaging körök tartoznak. A PNYME ügyvezetője rávilágított arra, hogy átrendeződés figyelhető meg a különböző szegmensek között. A magazinok, újságok és könyvek piaca zsugorodni fog 2028-ig, a várakozások szerint mintegy 30 százalékos csökkenés figyelhető meg e területen 2018 és 2028 között. Ezzel szemben a cím­kék, hullámtermékek, karton-, flexibilis, műanyag- és fémtermékek esetében közel ugyanekkora növeke­désre számíthatunk.

A JÖVŐ NYOMTATÁSI TECHNOLÓGIÁI

A digitális nyomtatási technológia az elmúlt években fokozatosan növekedett, majd a koronavírus-járványt követően óriási lendületet kapott. Ez az eljárás tovább fog növekedni, mivel lehetővé teszi a személyre sza­bott nyomtatás gazdaságos kivitelezését. A digitális részaránya a teljes piac tekintetében 2017-ben 15,7 százalék volt, amely 2022-re 19,3 százalékra növeke­dett – áll a Smithers kutatásában. E tendencia köszön­hető az új generációs nyomdagépek termelékenységi és a minőségi javulásának.

„Az inkjet 2018 és 2028 között 300 százalékos növe­kedést ér el. Ami azt jelenti, hogy a világon előállított összes nyomtatott terméknek a 4 százaléka digitális eljárással fog készülni” – emelte ki a trendet, majd hozzátette: „A digitális nyomtatás megoldásai egyre nagyobb teret kapnak. Ez köszönhető annak is, hogy a hagyományos eljárás során olyan részfeladatok, mint többek között a nyomóforma-készítés, beiga­zítási folyamat, amelyek idő- és energiaigényesek, a digitális esetében nincsenek.”

Némethi Botond, Print&Packtech

Fotók: Matusek-Faludi Viktória