Kezdőlap Szakmai elemzések és tesztek Tervszerű megelőző karbantartás- Miért éri meg a megelőzés?

Tervszerű megelőző karbantartás- Miért éri meg a megelőzés?

Személyautónk esetében is sokszor halljuk az ajánlást: végezzünk megelőző szűréseket és karbantartásokat, hiszen ezek megbízhatóbb működést és hosszabb élettartamot eredményeznek. Nincs ez másképp nyomdaipari gépeink esetében sem.

Persze lehet hazardírozni – ami néha be is jön – de hosszú távon az óvatosság kifizetődőbb!

A tervszerű megelőző karbantartás fogalma úgy hangzik, mint egy régi kifejezés, a rendszerváltást megelőző időszakból, amikor hazánk még az öt és tízéves tervek országa volt. És ez pontosan így is van: a kifejezés ugyanis ebből az időszakból származik, viszont a lényege mára sem kopott meg. A gépeinket, termelő eszközeinket ugyanis rendszeresen, még a meghibásodásokat megelőzően, pontosan azok elkerülése érdekében szükséges karbantartanunk! Higgyék el kedves olvasóink: megéri, hiszen máskülönben a termelésünk kiegyensúlyozottságát kockáztatjuk, amely a cégünk életére is komoly befolyással bír!

De mit is takar a tervszerű megelőző karbantartás?
Mindez a karbantartás egy proaktív megközelítése, melynek keretében a karbantartási munkákat rendszeresen, előre meghatározott időpontban végezzük el. Az elvégzendő feladatok, illetve azok gyakorisága függ az adott készülék típusától és annak használati módjától, illetve a környezettől, amelyben az adott gép működik.

A tervszerű megelőző karbantartás elsődleges célja az adott gép teljesítményének maximalizálása azáltal, hogy a készüléket olyan sokáig üzemeltetjük biztonságosan, ameddig csak lehet, mindezt anélkül, hogy a készülék meghibásodna, vagy váratlanul leállna.

A tervszerű megelőző karbantartási feladatok körébe tartozik bármely olyan feladat, amit előre ütemezünk.

Szélesformátumú nyomtató készülékek esetében ilyen feladatok a gép és a festék gyártója által előírt gyakorisággal a manuális tisztítás, a fogyó kopó alkatrészek cseréje, ezek lehetnek capfejzáró sapka, wiper, szakszerviz által végrehajtott tisztítás, kenés. A tervszerű karbantartás általában 6 hónapos intervallumokkal ajánlott.

A tervezett karbantartási feladatok ütemezése függ az adott készülék elvégzett üzemóráinak mennyiségétől, az általa termelt anyagok mennyiségétől, vagy más egyéb mérhető faktoroktól.

Tervszerű karbantartás számítógépes rendszerek használatával
Mivel a tervszerű karbantartási feladatokat jól átlátható rendszer alapján ütemezzük, ezért az ezen munkálatok folyamán nyert információkat könnyedén rögzíthetjük számítógépen, így egyszerűen követhetjük nyomon az adott készülék karbantartási igényeit. Mindemellett ne felejtsük el, hogy a számítógép csak egy eszköz, amelyben információkat tárolhatunk, illetve feladatokat ütemezhetünk a segítségével, és nem alkotja meg helyettünk a tervezett karbantartási programunkat, illetve nem határozza meg azt sem, miként végezzük el karbantartási feladatainkat. Érdemes rendszeresen egyeztetnünk gépkezelőinkkel, illetve időről időre a gyári képviselet szervizes kollégáival, akiknek kérhetjük a segítségét kérhetjük a karbantartási feladatok meghatározásában, illetve azok elvégzésének ütemezésében. A tervszerűen végzett karbantartások hatékonyságának mérésére szintén ki kell dolgoznunk egy módszert annak érdekében, hogy ki tudjuk értékelni a teljes rendszert, illetve az egyenként elvégzett feladatokat.

A tervezett karbantartások egyik legfontosabb célja, hogy megbizonyosodjunk róla: a készülékünk egységben van a gyári specifikációkkal és hogy proaktívan meghatározzuk a teljesítmény csökkenésének lehetséges okait. A célunk, hogy felismerjük és kijavítsuk a problémákat, mielőtt bármilyen váratlan üzemleálláshoz vezetnének.

A tervszerű karbantartás legfontosabb előnyei
A tervszerű karbantartás egyik nagyon fontos előnye, hogy az elvégzendő munkákat képesek vagyunk úgy ütemezni, hogy azok ne ütközzenek az általános termelési feladatokkal. Ez azt is jelentheti, hogy ezeket a karbantartásokat az év olyan időszakaira tervezzük, amikor kevesebb a megrendelésünk, vagy a karbantartást az éjszaka folyamán végezzük, amikor az üzem nagyrésze leáll.

A tervszerű karbantartás további közvetlen előnyei:

  • Csökkenti a készülékek váratlan leállásainak számát, és javítja termelő gépeink általános teljesítményszintjét.
  • A javítási költségeink csökkennek, hiszen a hibákat akkor javítjuk, amikor azok még nem jelentősek.
  • Az emberi és egyéb erőforrások hatékonyabb kihasználása, hiszen a karbantartásra, alkatrészekre, szerszámokra, és üzemeltetésre fordított kiadások jobban eloszthatók az év folyamán.
  • Az alkatrészek szükségességének, illetve rendelésének ütemezése jobban tervezhető.
  • A rendszeres karbantartás által biztosak lehetünk abban, hogy megfelelünk a gyártói garanciához szükséges feltételeknek.
  • És végül de nem utolsó sorban: csökkenthetjük az általános karbantartási költségeinket.

Mindezek mellett számos, úgymond másodlagos hozadéka is van a tervszerű karbantartásnak:

  1. Javul munkahelyünk biztonsága
  2. Felállítunk olyan módszereket, amelyek által felügyeljük és ellenőrizzük karbantartási erőforrásainkat.
  3. Javítjuk a kommunikációt az üzemeltetést, illetve a karbantartást végző kollégáink között.
  4. Rendszeres, jól tervezhető munkát biztosít alkalmazottaink számára.
  5. Felállíthatunk egy olyan teljesítmény felügyelő rendszert, amely által jobban kiértékelhetjük és javíthatjuk karbantartási tevékenységeinket.