Fast art, a pillanat művészete

Greg Goya még csak 27 éves, máris világszerte ismert művész. Pedig nem csinál semmi különöset, csak apró jeleket hagy itt-ott az utcán, amelyek mosolyt csalnak a járókelők arcára.

Divatiparból az utcára

Az olasz Greg Goya ígéretes fiatal tehetségként jelent meg a divatszakmában, és bár biztató jövő állt előtte, nagyan hamar úgy érezte, hogy ez a világ felőrli. Négy év munka után, 2022-ben döntött úgy, hogy a biztos jövőt ígérő, de stresszes és fárasztó tervezői munka helyett a saját útját fogja járni, még ha az bizonytalanabb és kiszámíthatatlan is.

Goya alkotásai valahol a street art és a performansz határán mozognak. Mindig közterületeken jelennek meg a művei, amelyek rendkívül egyszerűek, illeszkednek az adott környezethez, ugyanakkor figyelemfelhívóak, és azzal válnak teljessé, hogy az arra járók valamilyen módon kapcsolódnak hozzá. A pillanat művészete ez, nem véletlen, hogy maga az alkotó fast artként jelöli meg őket, ha műfaji besorolásra kérik.

Legelső műalkotása, amely egycsapásra világhírűvé tette, egy torinói utcán felrajzolt szív, benne egy angol nyelvű egyszerű felirattal: Kiss here. Miután ezt felrajzolta, Goya filmezni kezdte, hogyan reagálnak az egyszerű kis ábrára az arra járók. Az így lencsevégre kapott kis jeleneteket közzétette TikTok csatornáján, és kiderült, hogy a közönség egyszerűen imádja: néhány nap alatt elérte az egymillió megtekintést. Mindez 2022 végén történt. A siker arra inspirálta Goyát, hogy folytassa a street art installációk készítését. 2023 augusztusára 95.000 követője volt az Instagramon, ami októberre 173.000-re nőtt, ma pedig 1,3 milliónál tart. Innentől már nem volt kérdés: új műfaj született.

Goya azóta is ezzel a módszerrel dolgozik: elhelyez egy alkotást, rögzíti, hogyan reagálnak rá a járókelők, és ezeket a videókat megosztja a közösségi médiában. Maga a mű tehát nem önmagában az, amit a saját kezével készít, hanem az a performansz, ami az utcán elérhető alkotás és a járókelők interakciójából jön létre. A befogadó így egyben alkotója is a kész műnek, hiszen nélküle csak egy firka vagy egy jópofa tábla Goya alkotása, semmi több: az utca embere teszi hozzá a saját érzelmeit, ezzel kelti életre.

Mindenki szeret játszani

 Goya egyik központi témája a szeretet és az emberi kapcsolatok. Üzenetei minden esetben pozitív tartalmat hordoznak, némelyik elgondolkodtató, és mindegyik valamilyen egyszerű cselekvésre buzdít. Szívesen invitál játékra is, gyerekkori emlékekre reflektálva. Az egyik leghíresebb ezek közül a Gyermekkorom című alkotása, amely nem más, mint egy ugróiskola a metró peronjára felfestve, és úgy pozicionálva, hogy ha megérkezik a szerelvény, akkor a rajz éppen a metró nyitott ajtajában végződjék. Az alkotás azzal vált teljessé, hogy az utazóközönség szinte azonnal használatba is vette, és a legkisebbektől a legidősebbekig, a kamaszoktól az öltönyös urakig mindenki úgy szállt fel a metróra, hogy végigszökdécselt az ugróiskolán.

Egy másik, még ennél is egyszerűbb mű egy torinói zebrán készült. A járda utáni első fehér csíkra Goya azt írta: The road is lava, azaz: az út lávából van. A járókelők egy része rendkívül komolyan vette a figyelmeztetést, és úgy kelt át az úttesten, hogy csak a fehér sávokon ugrált végig, ügyelve rá, nehogy máshol is az aszfalthoz érjen.

Goyának tehát nincs titka, csak az, hogy egy pillanatra kizökkent a valóságból. És ennyi épp elég is ahhoz, hogy emberek milliói rajongjanak érte világszerte.

Konfliktusok nélkül nincs művészet

Goya számára fontos, hogy jó kapcsolatot ápoljon a hatóságokkal, és ebbe fektet is energiát, ugyanis amit művel, az a törvényt betű szerint véve rongálásnak minősül. Még akkor is így van ez, ha gondosan ügyel arra, hogy minden, amit felfest vagy rögzít valahová, az nyom nélkül eltávolítható legyen. Ezzel együtt is megesik, hogy feszegeti a határokat. 2023 májusában meghívást kapott, hogy mutasson be egy művet az umbriai Narni Street Art Múzeumban.

Választott alkotása egy feszület volt egy dobozban, üveg előlappal, angol felirattal: In case of desperation, break the glass, azaz: elkeseredettség esetén törje be az üveget.  Az alkotás nagy visszhangot kapott az interneten, jó néhányan istenkáromlással vádolták Goyát, míg mások éppen ellenkezőleg, mély istenhitet véltek mögötte felfedezni. Goya maga nem segített eldönteni a vitát, inkább hagyta, hogy ki-ki a maga ízlése szerint értékelje, amit lát, hiszen nem lehetetlen, hogy egy mű mindenkit másképp szólít meg.

„A fast art lényege, hogy azonnali hatást keltsen – nyilatkozta Greg Goya. – Az emberek megtorpannak, és mielőtt még gondolkodhatnának, cselekszenek, ahogyan azt a szívük diktálja. Megölelik vagy megcsókolják egymás, sírnak, nevetnek, játszanak, egy pillanatra semmi más nem számít. Ez a művészetem célja: kihozni az emberek legmélyebb érzelmeit.”

Sign&Display magazin