Ezermilliárdok sorsa dőlhet el a hulladékgazdálkodásban

Nemcsak a MOHU működése kerül terítékre

A készülő felülvizsgálat jelentősége, hogy a szakmai szervezetek szerint nem kizárólag a MOHU működését, hanem a teljes hulladékgazdálkodási rendszer hatékonyságát érdemes megvizsgálni. Ennek része lehet a költségek, a bevételek, az egyes hulladékáramok kezelése és a rendszerben működő szereplők feladatainak áttekintése is.

A számok jól érzékeltetik a döntés súlyát. A hulladékgazdálkodási koncesszió 35 éves időszakára nagyságrendileg 15 000 milliárd forintos összköltség becsülhető. Ebből az EPR-rendszerhez kapcsolódó díjak mintegy 8000 milliárd forintot jelenthetnek. Ez már olyan nagyságrend, ahol a rendszer hatékonyságának akár kisebb javítása vagy romlása is komoly nemzetgazdasági következményekkel járhat.

Amit a vállalkozások fizetnek, végül a fogyasztó is megérezheti

Az EPR, vagyis a kiterjesztett gyártói felelősség rendszerében a hulladékkezelés költségeit alapvetően a gyártók és más kötelezett vállalkozások viselik. A költségek azonban beépülhetnek a termékek árába, így közvetve a fogyasztókhoz is eljuthatnak. Éppen ezért a szakmai szervezetek szerint fontos lenne, hogy átlátható legyen, pontosan milyen költségek indokolják az egyes díjakat, illetve hogyan alakulnak az egyes hulladékáramok kezelésének tényleges kiadásai és bevételei.

Felmerül az is, hogy érdemes lenne jobban elkülöníteni a lakossági, valamint az ipari és kereskedelmi hulladékok kezelését. Egyes ipari hulladékáramok esetében ugyanis a koncentráltabb mennyiségek miatt akár hatékonyabb, üzleti alapon működő megoldások is kialakíthatók lehetnének.

Több újrahasznosítás, kevesebb lerakás

A gazdasági szempontok mellett a környezetvédelmi céloknak is hangsúlyos szerepet kell kapniuk. A szakmai szervezetek szerint a rendszernek mindenekelőtt a hulladék keletkezésének megelőzését, az újrahasználatot és az újrafeldolgozást kellene ösztönöznie, miközben a lerakás arányát folyamatosan csökkenteni kell.

Ehhez nem elegendő általános célokat meghatározni: az eredményeket az egyes anyagáramok esetében mérhetővé is kell tenni. Így derülhet ki, hogy egy-egy intézkedés valóban javítja-e az újrahasznosítás arányát.

Hosszú távú döntésről van szó

A mostani felülvizsgálat jelentősége különösen nagy, hiszen a koncesszió 35 éves időtávja miatt a most kialakított rendszer hosszú évtizedekre meghatározhatja a magyar hulladékgazdálkodás működését.

A szakmai szervezetek ezért egy átlátható, költséghatékony, környezetileg fenntartható és a gazdasági szereplők számára kiszámítható modellt tartanak kívánatosnak. A közleményt számos ágazati szervezet – többek között a nyomda- és papíripart, a csomagolóipart, a kereskedelmet, a textil- és ruhaipart, valamint a bútor- és faipart képviselő szervezetek – írta alá