Eredeti technológiával kiadják a Káldi-Bibliát, megjelenésének 400. évfordulójára

Megjelenésének 400. évfordulójára, 2026-ra újra kiadják a Káldi-Bibliát eredeti technológiával. A 400 példány­ban készülő fakszimile kiadás első ívét Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek nyomtatta ki május 25- ikén a PPDexpón, korhű Gutenberg nyomdagépen.

Erdő Péter az eseményen arról beszélt, hogy az első teljes katolikus bibliafordítás a magyar kultúra és nyelvtörténet kiemelkedő értékű darabja. Felidézte: a kéziratos középkori kódexek már tartalmaznak ma­gyar nyelvű bibliarészleteket, amelyeket szerzetesek készítettek apácák, illetve műveltebb hívek haszná­latára. Példaként említette a Müncheni kódexet, va­lamint az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban őrzött Jordánszky-kódexet.

A könyvnyomtatással azonban megjelent az igény a nyomtatott Bibliára, a reformációval pedig egyfajta versengés is kialakult a felekezetek között.

Ismertette: először úgynevezett posztilláskönyveket, a vasárnapi evangéliumokat, esetleg szentleckéket és ol­vasmányokat, valamint azok magyarázatait tartalmazó gyűjteményeket nyomtattak.

Ilyen volt Telegdi Miklós háromkötetes, a teljes egy­házi év vasár- és ünnepnapjaihoz megírt posztillás­könyve, amelynek első kötetét még Bécsben, Formika Máté nyomdájában adta ki. A második kötet nyomta­tásához azonban már vásárolt egy nyomdát, amelyet saját nagyszombati házában állított fel. Így ez lett az első Magyarországon, katolikus szerzőtől megjelent posztilláskönyv.

Ezt követte a protestáns Károli Gáspár első teljes bib­liafordítása, majd Káldi György első katolikus, teljes nyomtatott bibliafordítása 1626-ban.

A bíboros kiemelte: a Káldi-féle fordítás nyelve sok­kal modernebb, mint akár a Telegdi-posztilláké, akár a Vizsolyi Bibliáé. Néhány évtized alatt tehát óriásit változott a magyar nyelv, és e változás „fő motorja” Pázmány Péter és köre volt, akik tudatosan moder­nizálták a magyar nyelvet. Ilyen léptékű nyelvújítás legközelebb Kazinczy Ferenc idejében történt – tet­te hozzá.

Kitért arra, hogy a Káldi-Biblia segített, hogy a szentírás magyar szövege eljusson minden katolikus paphoz, a katolikus családokhoz és a török idők alatt és után megmaradt kevés szerzeteshez.

A kiadó, Daruka Mihály elmondta, az általa épített, 16. századi technikát alkalmazó nyomdagéppel, korhű nyomdatechnikával előállított 400 Káldi-Bibliával egy­részt az évfordulót szeretnék megünnepelni, másrészt az előttünk járó nyomdászok előtt kívánnak tiszteleg­ni, harmadrészt ki akarják próbálni, hogyan zajlott a könyvnyomtatás 400 évvel ezelőtt.

„Amíg nem látjuk, honnan indultunk el, azt sem értjük, hogy mekkora utat tettünk meg” – fogalmazott.

Daruka Mihály beszámolt arról is: a 400 biblia névre szóló, sorszámozott példányait azok kapják, akik tá­mogatják a Kehidakustányba tervezett Magyar Nyom­daipar-történeti Élménymúzeum megvalósítását.

A múzeum átadását 2025-re tervezik – mondta.

MTI / Sign&Display magazin