Lehetőség egy új személet kialakítására: magyar részvétellel készül a 2026-os Jelentés a nyomdaipar és a nyomtatott csomagolások piacáról Közép-Európában

A nyomdaipari és nyomtatott csomagolási piacról szóló jelentés 2009-es első megjelenése óta egy lengyelországi országos tanulmányból nemzetközi elemző projektté nőtte ki magát. A 2026-os évben minden eddiginél nagyobb terjedelmű, Közép- és Kelet-Európát lefedő, többkötetes kiadvány készül. Ennek részleteiről kérdeztük Kovács Györgyöt, a Magyar Szitanyomók és Digitális Képalkotók Szövetségének elnökét, aki hazánkat képviseli a projektben.

A kérdés kézenfekvő: hogyan kerül Magyarország egy ilyen nagy horderejű kezdeményezésbe?

Ez egy sok évtizeddel ezelőtt elindult hosszú folyamat egyik állomása. A szakmai szövetségek egy jelentős része, így a miénk is, a rendszerváltás után nem sokkal alakult meg. Később, amikor már kész szövet­ségként beléptünk az európai szervezetbe, azzal szembesültünk, hogy a mi dilemmáink, problémá­ink ugyanazok, mint más országok szakembereinek dilemmái és problémái. Sőt, azt is láttuk, hogy a munkánk minősége felveszi a versenyt akár a nyugat-európai szitanyomdák minőségével is. Ahogy aztán kialakultak a kapcsolatok Európán belül, és részévé váltunk az európai piacnak, felmerült a kérdés, hogyan tudunk úgy összedolgozni a többi ország szakembereivel, hogy ne gátoljuk egymás ter­jeszkedését és munkáját, hanem kiegészítsük, támo­gassuk egymást. Megindultak a nemzetközi együtt­működések, találkozók, ezek egyike volt a FESPA Link, ahol az európai országok nyomdaiparának képviselői évente találkoztak valamelyikük országában, szemé­lyesen ismerkedtek meg az ottani ágazati szereplők­kel, és közösen igyekeztek stratégiát alkotni a további közös munkára. Ezt a kezdeményezést, amely néhány éve megszűnt, tavaly újraélesztettük a bolgár szakem­berek közreműködésével, bevonva a kelet-európai régió nyomdaipari képviselőit. És ez a szemlélet az, aminek köszönhetően kapcsolódni tudunk a Lengyel Nyomdaipari Kamara projektjéhez is.

Kik lesznek a résztvevő országok?

A Balti-tengertől a Fekete-tengerig mindenki! A tizenegyedik kiadás fontos mérföldkő lesz a jelentés történetében, mivel először fogja lefedni Közép- és Kelet-Európa teljes régióját. Lengyelország, Ukrajna, Románia, Észtország, Bulgária, Moldova és Szerbia már megerősítette részvételét. Tárgyalások folynak Horvátországgal, Szlovákiával, Ausztriával, a Cseh Köztársasággal és Litvániával. Magyarország már része az együtt gondolkodásnak. A jelentés így az egyetlen lesz Európában, amely ilyen átfogó, ada­tokon alapuló és sokoldalú elemzést nyújt a régió nyomdaipari és nyomtatott csomagolási ágazatáról.

Milyen témákat fed le a tanulmány?

A jelentés négy kötetből és egy kiegészítő tanulmány­ból épül fel: ezek együttesen adnak átfogó képet az ágazatról. Az első kötet témája egy makroökonómiai és piaci áttekintés. A második kötet a BEST projektről szól, amely az oktatás szerepét kiemelten vizsgálja az üzleti élet és a technológiai fejlődés szempontjából. A harmadik kötet egy üzleti hangulatfelmérés ered­ményeit tartalmazza, a kiegészítő tanulmány pedig az ázsiai piacot méri fel.

Van olyan terület, amelyet ezek közül kiemelten fontosnak érez?

Ami számomra az egyik, ha nem a legfontosabb kérdés, az az oktatás. Én hiszek abban, hogy ez egy olyan hosszú távú befektetés, ami üzletileg is megéri. A nyomdaipar ma inkább az iparhoz tartozik, régen pedig a kultúra része volt: a könyvnyomtatás, a pla­kátok, az igényes installációk világa ma is létezik, de az alapvető szemlélet teljesen megváltozott. Jó lenne ezt a kulturális szempontot visszahozni, de ehhez az is kell, hogy a nyomtatással foglalkozók műveltek legyenek, legyen ízlésük és művészi érzékük. Egy új szemléletű szakmai oktatás ezt is képes megalapozni.

Abban is hiszek, hogy a szakemberek mellett a piacot is szükséges edukálni: fontos, hogy a megrendelők szabadon, kreatívan gondolkozzanak, amikor meg­rendeléseket adnak le, és igenis állítsák kihívások elé a szakmát, hogy az fejlődhessen, új megoldásokat keressen. Ma a gyerekeknek nem álma, hogy a nyom­daiparban dolgozhassanak, mert nem tudják, mennyi lehetőséget rejt a szakma.

Kevesen tudják, hogy Közép-Európában a legnagyobb nyomdai exporttal büszkélkedő ország Lengyelország, és utána Magyarország következik. Csakhogy amíg a lengyeleknél egy tudatos stratégia eredménye ez, addig nálunk csak úgy megtörtént, néhány nyitott szemléletű cégvezetőnek hála. Ha ezt a potenciált mi is képesek lennénk megtámogatni egy olyan straté­giával, amelynek az alapjait egy jó minőségű szakmai oktatás adja, akkor a magyarországi nyomdaipar bizonytalanabb gazdasági környezetben is biztató jövő elé nézhet.

Milyen eredményeket vár a projekttől?

A tanulmánykötet alkalmas lesz arra, hogy tárgyalási alapot képezzen az Európai Unió szakértőivel egy új, átfogó stratégia kidolgozására. De ugyanúgy jó tárgyalási alap lehet a világcégek felé is, bizonyítva számukra, hogy érdemes Közép-Európában gondol­kodniuk. De a kiadvány elkészülte csak egy állomás: ami igazán fontos, az a mögötte álló munkafolyamat, a nemzetközi partnerségek kiépítése és fenntartása, és a már most erősen körvonalazódó szoros közép-európai együttműködés.

Ki és hogyan csatlakozhat a kezdeményezéshez?

A kiadványba bárki belekerülhet, aki szívesen lenne része egy összeurópaivá bővülő együttműködésnek. Csatlakozni egy rövid online kérdőív kitöltésével lehet, a projekt részletei a printingreport.com honlapon olvashatók. Minél többen kapcsolódnak be a munká­ba, annál reálisabb lesz az összkép, amit a tanulmány mutat, és annál több lehetőség nyílik a résztvevők számára, hogy nemzetközi kapcsolataikat kiterjesszék. Ideje, hogy ne csak hazai kereteken belül gondolkoz­zunk, és most itt a lehetőség, hogy tegyünk is valamit a szakma európai jövőjének biztosításáért!

Kerényi Kata, Sign&Display magazin