Elkészült a „Magyar logók a kezdetektől 1989-ig…” című kötet. 740 alkotás, 151 alkotó. Megkezdtük a kiadvány eljuttatását a magyarországi szakmai és művészeti oktatási intézményekbe.

„A „Magyar logók kezdetektől 1989-ig…” című kötet átfogó képet ad a magyar vizuális azonosítás több évszázados történetéről. A könyv Szent István korának jelképrendszerétől indulva vezeti végig az olvasót a címerek világán, majd bemutatja, miként jelentek meg és formálódtak a grafikus jelek a mindennapi életben: például a számlalevelek fejlécén, kiadványokon, plakátokon, neonfeliratokon csomagolópapírokon, kártyanaptárakon, vagy akár logóevolúcióként bemutatva…

A gazdagon illusztrált kiadvány nemcsak esztétikai, hanem társadalmi és gazdaságtörténeti szempontból is értelmezi a logók fejlődését, rávilágítva arra, hogyan tükrözték az adott kor technikai lehetőségeit, ízlésvilágát és ideológiai környezetét. A kötet 1989-ig követi nyomon a magyar logótervezés alakulását, így értékes forrás, és kuriózum értékű, mind grafikusok, design iránt érdeklődők, mind pedig a magyar vizuális kultúra története iránt nyitott olvasók számára.

Magyar Logó Társaság

The post Elkészült a Magyar logók a kezdetektől 1989-ig… című kötet appeared first on Sign&Display.

Greg Goya még csak 27 éves, máris világszerte ismert művész. Pedig nem csinál semmi különöset, csak apró jeleket hagy itt-ott az utcán, amelyek mosolyt csalnak a járókelők arcára.

Divatiparból az utcára

Az olasz Greg Goya ígéretes fiatal tehetségként jelent meg a divatszakmában, és bár biztató jövő állt előtte, nagyan hamar úgy érezte, hogy ez a világ felőrli. Négy év munka után, 2022-ben döntött úgy, hogy a biztos jövőt ígérő, de stresszes és fárasztó tervezői munka helyett a saját útját fogja járni, még ha az bizonytalanabb és kiszámíthatatlan is.

Goya alkotásai valahol a street art és a performansz határán mozognak. Mindig közterületeken jelennek meg a művei, amelyek rendkívül egyszerűek, illeszkednek az adott környezethez, ugyanakkor figyelemfelhívóak, és azzal válnak teljessé, hogy az arra járók valamilyen módon kapcsolódnak hozzá. A pillanat művészete ez, nem véletlen, hogy maga az alkotó fast artként jelöli meg őket, ha műfaji besorolásra kérik.

Legelső műalkotása, amely egycsapásra világhírűvé tette, egy torinói utcán felrajzolt szív, benne egy angol nyelvű egyszerű felirattal: Kiss here. Miután ezt felrajzolta, Goya filmezni kezdte, hogyan reagálnak az egyszerű kis ábrára az arra járók. Az így lencsevégre kapott kis jeleneteket közzétette TikTok csatornáján, és kiderült, hogy a közönség egyszerűen imádja: néhány nap alatt elérte az egymillió megtekintést. Mindez 2022 végén történt. A siker arra inspirálta Goyát, hogy folytassa a street art installációk készítését. 2023 augusztusára 95.000 követője volt az Instagramon, ami októberre 173.000-re nőtt, ma pedig 1,3 milliónál tart. Innentől már nem volt kérdés: új műfaj született.

Goya azóta is ezzel a módszerrel dolgozik: elhelyez egy alkotást, rögzíti, hogyan reagálnak rá a járókelők, és ezeket a videókat megosztja a közösségi médiában. Maga a mű tehát nem önmagában az, amit a saját kezével készít, hanem az a performansz, ami az utcán elérhető alkotás és a járókelők interakciójából jön létre. A befogadó így egyben alkotója is a kész műnek, hiszen nélküle csak egy firka vagy egy jópofa tábla Goya alkotása, semmi több: az utca embere teszi hozzá a saját érzelmeit, ezzel kelti életre.

Mindenki szeret játszani

 Goya egyik központi témája a szeretet és az emberi kapcsolatok. Üzenetei minden esetben pozitív tartalmat hordoznak, némelyik elgondolkodtató, és mindegyik valamilyen egyszerű cselekvésre buzdít. Szívesen invitál játékra is, gyerekkori emlékekre reflektálva. Az egyik leghíresebb ezek közül a Gyermekkorom című alkotása, amely nem más, mint egy ugróiskola a metró peronjára felfestve, és úgy pozicionálva, hogy ha megérkezik a szerelvény, akkor a rajz éppen a metró nyitott ajtajában végződjék. Az alkotás azzal vált teljessé, hogy az utazóközönség szinte azonnal használatba is vette, és a legkisebbektől a legidősebbekig, a kamaszoktól az öltönyös urakig mindenki úgy szállt fel a metróra, hogy végigszökdécselt az ugróiskolán.

Egy másik, még ennél is egyszerűbb mű egy torinói zebrán készült. A járda utáni első fehér csíkra Goya azt írta: The road is lava, azaz: az út lávából van. A járókelők egy része rendkívül komolyan vette a figyelmeztetést, és úgy kelt át az úttesten, hogy csak a fehér sávokon ugrált végig, ügyelve rá, nehogy máshol is az aszfalthoz érjen.

Goyának tehát nincs titka, csak az, hogy egy pillanatra kizökkent a valóságból. És ennyi épp elég is ahhoz, hogy emberek milliói rajongjanak érte világszerte.

Konfliktusok nélkül nincs művészet

Goya számára fontos, hogy jó kapcsolatot ápoljon a hatóságokkal, és ebbe fektet is energiát, ugyanis amit művel, az a törvényt betű szerint véve rongálásnak minősül. Még akkor is így van ez, ha gondosan ügyel arra, hogy minden, amit felfest vagy rögzít valahová, az nyom nélkül eltávolítható legyen. Ezzel együtt is megesik, hogy feszegeti a határokat. 2023 májusában meghívást kapott, hogy mutasson be egy művet az umbriai Narni Street Art Múzeumban.

Választott alkotása egy feszület volt egy dobozban, üveg előlappal, angol felirattal: In case of desperation, break the glass, azaz: elkeseredettség esetén törje be az üveget.  Az alkotás nagy visszhangot kapott az interneten, jó néhányan istenkáromlással vádolták Goyát, míg mások éppen ellenkezőleg, mély istenhitet véltek mögötte felfedezni. Goya maga nem segített eldönteni a vitát, inkább hagyta, hogy ki-ki a maga ízlése szerint értékelje, amit lát, hiszen nem lehetetlen, hogy egy mű mindenkit másképp szólít meg.

„A fast art lényege, hogy azonnali hatást keltsen – nyilatkozta Greg Goya. – Az emberek megtorpannak, és mielőtt még gondolkodhatnának, cselekszenek, ahogyan azt a szívük diktálja. Megölelik vagy megcsókolják egymás, sírnak, nevetnek, játszanak, egy pillanatra semmi más nem számít. Ez a művészetem célja: kihozni az emberek legmélyebb érzelmeit.”

Sign&Display magazin

The post Fast art, a pillanat művészete appeared first on Sign&Display.

A simogatóan meleg barna árnyalat tökéletes választásnak bizonyult. A Pantone ráérzett, hogy a mostani bizonytalanságokkal teli, folyamatos változásokat hozó világban mindenkinek szüksége van egy kis biztonságra és kedvességre.

A Pantone Color Institute 1999-ben választotta meg először az év színét, ami akkor a Sky Blue, egy égszínkék árnyalat lett. Azóta ez hagyománnyá vált. A Pantone Color of the Year program évről évre bevonja a tervezői közösséget és a színek szerelmeseit egy olyan párbeszédbe, amely a szín és a kultúra kapcsolatára épít. Az év színe minden esztendőben a
globális korszellem megragadására törekszik, olyan árnyalatot keresve, amely kollektív hangulatot és érzéseket tükröz.

2025-re a Pantone Color Institute a PANTONE 17-1230 Mocha Mousse-t választotta, amely egy gazdag, melegbarna árnyalat. A csokoládé és a kávé találkozását idézi, ezzel több érzékszervre is hat: szinte érezzük az otthonos ízeket és illatokat a színre pillantva. Egyszerre kifinomultan elegáns, ugyanakkor földközeli árnyalat, amely önmagában is értékes, de sokoldalú alapszínként is használható színpaletták kialakításához, jól mutat mind a minimalista, mind a részletgazdag dizájnelemek árnyalataként. A Pantone Color Institute ez utóbbi tulajdonságra alapozva öt egyedi színpalettát hozott létre a PANTONE 17-1230 Mocha Mousse segítségével, melyek mindegyike más-más hangulatot és érzést közvetít.

Laurie Pressman, a Pantone Color Institute alelnöke így mutatta be a Mocha Mousse-t: „Ez az árnyalat egyszerre divatos és semleges, ettől rendkívül sokoldalúan használható. Gyakorlatilag bármihez illik. Organikus, évszakoktól függetlenül érvényes, hűvösebb pasztellekkel éppúgy társítható, mint gazdagon telített színekkel, például a mélybíbor, a mahagóni és a lila. Fehérrel párosítva is különleges kombinációt ad: kontrasztos, mint a fekete-fehér, de egy kicsit melegebb hatású. A Mocha Mousse olyan szín, amely visszafogottságában is luxust közvetít, kiszolgálja a természetes kényelem iránti vágyat, ami az egyik legemberibb igény.”

A Pressman által hangsúlyozott sokoldalúság a színárnyalat sikerének záloga. A földszínekre is emlékeztető, puha textúrákat idéző Mocha Mousse valószínűleg megállja a helyét a TikTok által uralt, szinte csak pillanatokig tartó mikrotrendekkel szemben is. A Pantone abban bízik, hogy az árnyalat által sugallt megbízhatóság arra ösztönöz majd, hogy a dekorációs és dizájn ágazatokban dolgozó tervezők bátran merjenek rá építeni. Ha így lesz, akkor a Mocha Mousse karrierje csak most kezdődik, és ha jövőre más árnyalat is lesz az év színe, még jó néhány évnyi siker vár az idei győztesre.

Kerényi Kata, Sign&Display magazin

The post A Pantone idén is telibe talált az év színével: bemutatkozik a Mocha Mousse! appeared first on Sign&Display.

Illés László, lapunk művészeti vezetője és kreatív munkatársa a Magyar Logó Díj 2024 pályázatán a dinamikus kategória első helyezettje lett, megkapta az arany jelvényt. Díjazott munkájának nem mindennapi történetét osztotta meg velünk.

Az M. Petrol (akkor még Mobil Petrol volt a nevük) üzemanyagtöltő állomások jellegzetes elefántos emblémáját szinte mindenki látta már. Aki rápillant, nem is sejti, mennyi munka van mögötte. Ez a sok befektetett energia pedig most díjat ért, nem is akármilyet!

Több munkám is bekerült a Magyar Logó Díj pályázatán szereplő kiemelt logók közé – mondja László. – Ötöt beválogattak a Magyar Logó Díj 2024 nevű kötetbe, ezeket kiválósági díjjal jutalmazták. És egy hatodik lett a dinamikus kategória fődíjasa, az M. Petrol töltőállomások logója, amelyhez kapcsolódóan átfogó arculati tervet is készítettünk.

Dinamikusnak nevezünk egy logót, ha egy arculaton belül több variációban is megjelenik, miközben a legfőbb jellegzetességei megmaradnak. A változatok kapcsolódhatnak egy-egy eseményhez, kampányhoz vagy az adott cég különféle szolgáltatásaihoz. A tervező kreativitása itt szabadon szárnyalhat, miközben mindvégig szem előtt kell tartania az eredeti embléma legfontosabb vonásait. Nem könnyű tehát a feladat.

2010-ben Pécsett volt egy 12 fős reklámügynökségem, amelynek egyik tulajdonosa és a kreatív vezetője voltam – vág bele a történetbe László. – A mostanra több mint 23 milliárd forint éves nettó árbevételt elérő Mobil Petrol Hungária Zrt.-vel megtaláltuk egymást, hogy tervezzem meg a logójukat.

Elkészítettem az elefántos tervet, amit annyira jónak éreztem, hogy biztos voltam benne, elsőre elfogadják majd. A cég vezetősége egy tízfős testületből állt, és legnagyobb meglepetésemre nem lelkesedtek egyhangúan az ötletért, nem született köztük konszenzus, további ötleteket kértek. Csodálkoztam, mert a jól átgondolt terveimet elsőre el szokták fogadni. Soha nem kellett még csinálnom ilyet, és azóta sem: még négyszer mentünk hozzájuk prezentálni, összességében legalább 20 különböző logótípussal, amelyek teljesen mások voltak a korábbi bemutatott tervekhez képest. Semmivel nem nyertük el a tetszésüket. Tudtam, hogy legelső tervemmel valami igazán eredetit alkottam, és bízva az ösztöneimben, egy merészet húzva úgy döntöttem, hogy az elefántos logóval fogok visszatérni, amit most nagyon komoly érvekkel támasztok alá. Ekkor jött az ötlet: felfedeztük, hogy máig nincs olyan töltőállomás a világon, amely a saját logójával képes minden szolgáltatását lefedve kommunikálni. Hát legyen akkor ez az első!

Az M. Petrol kutakon a tankoláson kívül sok más praktikus dolog is elérhető: autómosó, porszívó, kávézó és shop. László mindegyikhez készített egy variációt az eredeti logóból: az elefánt autót mos, porszívóz, levegőt fúj az ormányával. A belépő vendéget kis zászlóval köszönti, a távozót zsebkendővel integetve búcsúztatja. Az eredeti emblémán a figura egy cseppben lépked, és ez a forma is visszaköszön a tervekben több helyen is: a bankkártyás fizetés jelzésénél az egyik kör hegyes, a kávézó jelzésénél a csésze füle egy hegyes kört zár be, és még sok hasonló apróság. Lászlónak köszönhető a Jumbo Shop elnevezés is, amit a cég azóta is használ.

Elmentünk az ötödik prezentációnkra a kibővített tervekkel – meséli László. – Megmutattam a vázlatokat, és ahogy beszéltem, hirtelen csend lett a teremben. Amikor befejeztem, a többségi tulajdonos felállva tapsolni kezdett. „Ez lesz a logónk, nem kérdés!” – mondta. Ilyen élményem még soha nem volt egyetlen terv bemutatásakor sem.

Azóta eltelt 14 év, a cég túl van az 50. benzinkút átadásán is, de a mai napig, amikor egy új M. Petrol töltőállomás épül, az arculatát az akkor bemutatott tervek alapján készítik el, nem változtattak rajta azóta sem. Ez már önmagában bizonyítja, hogy egy embléma sikeres: de más egy elégedett ügyfél, és más a szakmai közönség. Ezért nem is volt kérdés László számára, hogy ha lehetősége adódik, megmutatja a logót hozzáértőknek is, és megméretteti más munkák között.

Amikor megláttam a Magyar Logó Díj 2024 kiírását, a dinamikus kategóriával, nem volt kérdés, hogy itt a pillanat – mondja László. – Így, hogy évek teltek el a logó készítése óta, azt is meg tudtam vizsgálni a pályázaton keresztül, hogy mennyire időtálló a koncepció. Ez egy nagyon komoly hiánypótló díj, és szakmai megerősítést ad a résztvevőknek arról, hogy jó úton járnak. Hiszem, hogy a legelső gondolat a legeredetibb és legjobb: hiába prezentáltam 20 különböző ötletes logót, végül mégis az első terv lett a nyerő. Ez a szakmai verseny is megerősítette, hogy ha az ötleted eredeti, ne hagyd elveszni a fiókban. Hiszen egy sokfős, neves szakemberekből álló szakmai zsűri egybehangzó véleménye alapján lett Magyarország legjobb logója az M. Petrol logó. A Magyar Logó Díj hatalmas élményt és szakmai megerősítést adott, ha lesz még ilyen verseny, nem kérdés, hogy újra indulok!

Kerényi Kata, Sign&Display magazin

The post Elefánt a töltőállomáson: egy díjnyertes logó története appeared first on Sign&Display.

2024-ben először adták át a Magyar Logó Díjat, nem titkoltan azzal a céllal, hogy a logótervezés mint tervezőgrafikai ágazat is megkaphassa végre a jelentőségéhez mért elismerést. A díj alapítójával, Vasvári Péterrel beszélgettünk.

Bár ez az első ilyen díj hazánkban, a létrejötte nem hirtelen ötlet volt, hanem egy hosszabb, többéves folyamat.

Péter: Így van. 2021-ben már megjelent a Magyar Logók című könyv, ahová szintén pályázat útján kerültek be az ott szereplők. Utána következett a Magyar Tervezőgrafika TOP 100 pályázat 2022-ben, és az abból készült kötet. Idén ennél is nagyobb figyelmet szerettünk volna adni a minőségi logótervezésnek, így elhatároztuk, hogy alapítunk egy díjat is, ez lett a Magyar Logó Díj.

Hol helyezhető el a nemzetközi mezőnyben a magyar logótervezés?

Péter: Abszolút az élvonalban! Nagyon sok magyar tervező kap időről időre külföldön is elismeréseket, sokan dolgoznak nagy nemzetközi projekteken. Ennek ellenére itthon kevés lehetőséget kapnak, hogy megmutassák magukat a nagyközönségnek. Ha belegondolunk, évszázadok óta mindig az érvényesül, akinek jó kapcsolatai vannak: azokra a középkori festőkre emlékszünk most, akiket támogatott egy mecénás vagy uralkodó. Egy díj segíthet abban, hogy a közvélemény is felkapja a fejét: „Nahát, itt egy jó ötlet, ügyes kivitelezéssel, nézzük csak meg, ki készítette!” Abban bízom, hogy fel tudjuk hívni a figyelmet a valódi tehetségekre. Akkora a médiazaj, hogy nehéz belőle kitűnnie még annak is, aki egyébként kiemelkedő szinten teljesít. Sokakban dolgozik az önbizalomhiány és a kisebbrendűségi érzés is, és emiatt kevésbé ügyesek az önmenedzselésben. Egy versenyen való megmérettetés jó visszaigazolás mindenkinek, akár olyanról van szó, aki évtizedek óta dolgozik a szakmában, akár olyanról, aki még csak most kezdte.

Hogyan zajlott a Magyar Logó Díjra küldött pályamunkák értékelése?

Péter: A pályázat, tanulva az elmúlt évek tapasztalataiból, nevezési díjas volt. Ez egyfajta előszűrést biztosított: így csak az nevezett, aki tényleg komolyan is gondolta, és minden alkotó igyekezett a legjobbnak gondolt munkáit beküldeni. A zsűri 15 főből állt, ami nagyjából a kétszerese a megszokottnak, de így le tudtunk fedni minden szakterületet az értékelés során, ami csak felmerülhet egy logó kapcsán, a kreativitástól a technikai kivitelezésen át a marketingértékig. Nyolc kategóriában lehetett nevezni (1. Monogram, betű, iniciálé, 2. Név, 3. Ikon, piktogram, szimbólum 4. Absztrakt, 5. Kabala, 6. Összevont, 7. Embléma, címer, 8. Dinamikus), így átfogó képet tudtunk adni a szakmán belül a műfajokról és az irányzatokról. A díjazottak között is nagy a szórás: vannak hetven év feletti, nagy múltú művészek, akik annak idején még tussal, csőtollal rajzolták meg az első munkáikat, és friss szemléletet hozó, kreatív huszonévesek is. Az értékelés pontozásos rendszerrel zajlott, így teljesen objektív volt, nem fordulhatott elő, hogy valaki a személyes kedvencét tolja előtérbe az értékelés során.

Könnyű volt támogatókat találni?

Péter: Nagyon szerencsések voltunk ezzel: akit megszólítottam az ötlettel, valamilyen formában biztos, hogy azonnal a kezdeményezés mellé állt, nem volt kérdés senki számára, hogy ez fontos ügy. Így például a főtámogatónknak a FUSION 4 Kft. csapatának és további támogatóinknak az Sz. VARIÁNS Kft.-nek, Prime Rate Zrt.-nek, Robert Feil Diamond Kft.-nek és a Digitalpress Kft.-nek is nagy köszönet. Nekik köszönhető, hogy a díjátadó és maguk a díjak  is különlegesek lettek. Az első három helyezett nemesfémből készült gyűrűt kapott, a többiek arany-ezüst-bronz hatású kitűzőt, természetesen díszcsomagolásban. Az oklevélhez mindenki maga választhatta ki, milyen formában szeretné kézhez kapni. Hálásak vagyunk Sára Ernőnek és a Magyar Művészeti Akadémiának is, hogy felkarolta ezt az eseményt, a díjátadóhoz ők biztosították a rendezvényhez méltó helyszínt.

Fontos szempont volt az is, hogy a végeredményt széles körben publikáljuk. Egyfelől azért, hogy a pályázaton induló művészek megkapják a megérdemelt figyelmet, másfelől pedig azért, hogy a nagyközönséget is edukáljuk kicsit, lássák, hogy mi az, ami valóban minőségi logó. Kategóriánként az első öt helyezett szerepel a Magyar Logó Díj 2024 című kötetben, ami megrendelhető a Magyar Tervezőgrafika – www.magyartervezografika.hu – weboldalán.

Nem lehetett kis munka mindezt összefogni!

Péter: Rengeteg időt és energiát igényelt. Én egy elmélyedő, művészi szemléletű alkat vagyok, és most olyan képességeimre volt szükség, amelyeket csak ritkán használok. Rengeteg szervezés, régi kapcsolatok mozgósítása és újak létesítése a cél érdekében, kommunikáció nagyon különböző karakterű emberekkel, adminisztrációs munkák, könyvszerkesztés… de minden perce megérte, látva a végeredményt!

Akkor a Magyar Logó Díj hosszabb távon akár hagyománnyá is válhat?

Péter: Sok minden forog a fejemben, többek között az is, hogy jó lenne mindezt nemzetközi szintre emelni. Az én logótervező karrierem szerencsésen alakult annak idején, hálás is vagyok érte, és szeretnék visszaadni a szakmának valamit abból, amit én kaptam. Nevezhetjük ezt hálának vagy talán küldetésnek is. Friss hír és remek visszaigazolás, hogy meghívást kaphatttunk, ezúton is hatalmas köszönet a tanszéknek és Kolcsar Zsoltnak a Romániai, Nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem, Művészeti Tanszék által rendezett Magyar Logó Díj 2024 könyvbemutató és kiállításmegnyitójára. Fantasztikus dolog, hogy elsőként külföldön kiállítás nyílik a pályázati munkák anyagából.

Kerényi Kata, Sign&Display magazin

The post A tervezőgrafika nagy ünnepe: Magyar Logó Díj 2024 appeared first on Sign&Display.

A közelmúltban jelentette be a Johnson&Johnson márka, hogy megváltoztatja a 136 éven keresztül használt, sokak által ismert logóját. A módosítás okairól Vasvári Péter logótervező grafikus, Aranyrajzszög-díjas grafikusművész beszélt a Sign&Display magazinnak.

A Johnson&Johnson a gyógyszerek és orvosi eszközök területén használja az új megjelenési formát, amely más vörös árnyalatot tartalmaz, mint korábban. A változtatás célja egyértelműen az volt, hogy a vállalatot tisztán egészségügyi céggé alakítsák.

A logócsere időszerűségéről a magyar szakember ekképpen vélekedett: „Ha a márkanév erősítése, jól olvashatósága – vevőszerzés szempontjából –, azaz megismerése, a gyors célba érés, felismerés az ok, akkor aktuális volt már a változtatás. Emellett az iparág egyértelmű kifejezése is a célkitűzések között szerepel. Azt fontos hozzátenni, hogy minden nagy múltú cég esetében izgalmas, bátor és kihívást jelentő feladat a módosítás, hiszen azon vállalatoknál, amelyeknek a logójuk kalligrafikus betűkkel írott, ott az olvashatóság kérdéseket vet fel.” A grafikus továbbá hozzátette, hogy várhatóan csak a gyógyászati üzletág rendelkezik majd az új logotípiával, ahol kötelező a letisztult forma, az egyszerű olvashatóság a jelölések és folyószövegek esetében. Ami azt jelenti, hogy „tiltott”, azaz nem ajánlott a talpas lineáris antikvák és írott betűk használata a gyógyászati iparágakban kifejezetten folyószövegekben.

„A régi logó a tradíciót, egyediségét, elegáns, disztingvált, tökéletes lelkületet tükrözte, az új viszont egy határozott, asszertíven, nemesen, szimplán megalkotott, közérthető aspektusban kivitelezett logotípia a jelenkor jellegzeteségével” – elemezte a változást, majd összehasonlította más egészségügyben tevékenykedő vállalatok megjelenésével: „Ha megnézzük a többi, ezen iparágban dolgozó vállalatok logóit, akkor elmondhatjuk, hogy többé-kevésbé hasonló alapokon nyugszanak a tervezéseket illetően. Azaz az új üzenet az olvashatóság és a letisztultság tekintetében ezeket a kritériumokat hordozza.”

A Johnson&Johnson egyes termékeken továbbra is a régi, hagyományos logót fogja használni. Arra a kérdésünkre, hogy ez okozhat-e zavart a fogyasztók fejében, a szakértő így válaszolt: „Egy, már használatban álló logótípiát nem alakíthatunk át – s ezt védjegyoltalommal le szokás védeni –, hiszen ilyen kérdéseket vethet fel a fogyasztók részéről: „Ez a termék nem ilyen volt. Vagy mégis?” vagy „Lehet, hogy hamisított terméket árulnak, vagy máshol gyártják?” vagy „Ugyanaz a márka, de ez valami olcsóbb, gyengébb változata?” és ezt a sort még lehetne folytatni. Elbizonytalanító lehet egy ilyen változás, éppen ezért tisztázni kell, és érdemes kommunikálni erről a fogyasztók felé.”

Számos ismert nagy márka alkalmaz még kalligrafikus feliratot logóként, ilyen például a Coca-Cola és a Ford is – hogy csak e két brandet említsük. „Szerintem bátor és elismerendő, hogy ekkora vállalatok hűek maradnak az ilyen logójukhoz. A modern és fejlett technológia, akár a nyomdaipar képes már szemmel nem láthatóan apróbb méretekben is tűélesen nyomtatni, így nem gondolnám, hogy változtatniuk kellene. Sőt, véleményem szerint gyönyörűek ezek az írott kalligrafikus betűvel kiírt vizuálisan markáns, elegáns művek. És nem utolsó sorban egy korrajz apró szelete, mely visszatükrözi és erősíti a készítésének, megalkotásának idejét. Továbbá az ilyen megjelenések tradíciót, eleganciát és minőséget tükröznek. Egy ilyen logotípia ilyen érzeteket kelt a szemlélődő, vásárló szemében. Hazai márkaként a Herendi Porcelánmanufaktúra logóját emelném ki, amely nagystílű kalligrafált vonalvezetése ezt az érzetet sejteti, és a korra, iparágra jellemző formai világot tükrözi.”

Némethi Botond, Sign&Display magazin

The post A szakértő válaszol: Milyen kérdéseket vet fel egy nagy márka logóváltoztatása? appeared first on Sign&Display.

Vasvári Péter
petervasvari.com

The post Klasszikus, végtelen, illusztrációs appeared first on Sign&Display.

Mohács városa szakmai pályázatot hirdet hazánk 2026-ban esedékes jelentős eseménysorozata, a mohácsi csata 500. évfordulója főbb arculati elemeinek kidolgozása tárgyában.

Részletek: https://mohacs500projekt.hu

Pályázati anyagok letöltése: https://mohacs500projekt.hu/letoltes

Beadási határidő: 2023. április 15-ig

Beadás módja: kizárólag elektronikus úton

Eredményhirdetés: 2023. május 31-ig

A pályázat díjazása: A nyertes pályázó nettó 400.000,- Ft díjazásban részesül, valamint kihirdetésre kerül második és harmadik díj is!

1526 – A „mohácsi vész”

Az 1526-os csatavesztés nemzeti tragédiánk, amely során elesett több tízezer keresztény harcos, meghalt II. Lajos király, elnéptelenedett a vidék, az ország 150 évig oszmán megszállás alá került. A „mohácsi vész” évszázadokig az ország pusztulásának jelképe lett, melyhez mérhető sokk a trianoni tragédia volt nemzetünk ezeréves történetében.

2026 – évforduló

Három év múlva elérkezik 2026., azaz a mohácsi csata 500. évfordulója. Egy olyan jelentős dátum, ami apropót szolgáltat megállni, visszatekinteni, emlékezni, értékelni az elmúlt félezer évet, és ebből okulva célokat tűzni jövőnk felé.

Célkitűzés – A méltó felkészülés

Mohács Város Önkormányzatának célja a csata 500. emlékévére méltón felkészülni. Programjainkkal, megemlékezéseinkkel ki kell fejezzük tiszteletünket a keresztény hazánk védelméért hadba szálló hősök iránt, azok a névtelen harcosok iránt, akik a kilátástalan harcot is felvállalva küzdöttek az ország megvédéséért.

Szakmai zsűri

“Van pillanat, amikor ítélni kell. Az ítélet lehet bölcs, előrelátó, jó szándékú, igazságos, szeretetteli… csak egy nem lehet: kíméletes.”

Vasvári Péter – Díjnyertes, nemzetközileg elismert tervezőgrafikus művész, a Magyar Logó Társaság alapítója, a Magyar logók és a Magyar tervezőgrafika TOP 100 című szakkönyvek szerzője.

Prof. Dr. Pap Norbert – egyetemi tanár, az MTA doktora, a Pécsi Tudományegyetem „Mohács500” programjának vezetője.

Kovács Balázs – okleveles közgazdász, nemzetközi turizmusszakértő, a bécsi GD Consulting tanácsadó iroda vezetője, turisztikai szakblogger és a Dunakavicsok turisztikai podcast szerkesztője, műsorvezetője, a fenntartható turizmus világtanács – a GSTC – tagja.

A Kiíró Mohács Város Önkormányzatának delegáltja.

A Szervező a Mohácsi Városgazdálkodási NKft. delegáltja.

The post Mohács 1526 – 2026 / logó és kisarculat pályázat appeared first on Sign&Display.

Az eredeti tartalom ITT olvasható!

Vasvári Péter
petervasvari.com

The post Új „átrajzolást” kapott a Hennessy appeared first on Sign&Display.

Düsseldorfban ért véget a 13. ICMA Award Nemzetközi Kreatív Média Díj zsűrizése kilenc prominens tervezővel Ausztriából, Dániából, Hollandiából, Luxemburgból, Magyarországról, Németországból és Svájcból. (Amelie Pers­son, Christian Baun, Claudia Eustergerling, Prof. Eberhard Wolf, Katharina Reitan, Meike Quentin, Michael Adams, Pim Nap és Vasvári Péter részvételével.) A világméretű verseny célja a modern tervezőgrafika teljes skálájának bemutatása négy kategóriában: 1. Egyedi média, 2. Grafikai tervezés, 3. Könyvek, 4. Magazinok. A pályázat célja a kreatív ötletek cseréje. Számos országban zajlanak versenyek a vállalati média, a vállalati tervezés, a könyv- és ma­gazindizájn témakörében, amelyeket külön versenyként rendeznek meg. Az ICMA áttekintést nyújt a kortárs grafi­kai tervezés ezen területeiről. Az ICMA elsősorban a kreatív ötletek nemzetközi szintű cseréjét hivatott elősegíteni.

A VERSENY TOVÁBBI CÉLJAI:

• A trendek feltárása: A pályázat eredménye minden kreatív embernek lehetőséget ad arra, hogy mun­káját nemzetközi összehasonlításban minősítse, és gyorsan optimalizálja saját termékét.
• Külső hatás: A nyertesek weboldalaikon és a nyom­tatott sajtóban intenzíven beszámolnak az elnyert díjakról. Hangsúlyozzák a minőség iránti igényüket, ugyanakkor reklámozzák saját vállalkozásukat.
• Tehetséggondozás: A www.icma-award.com olda­lon a nyertesekről szóló publikációk saját kreativi­tásukat népszerűsítik.

Az ICMA Award – International Creative Media Award – egy világméretű verseny egyedi médiák, könyvek, vállalati dizájn és magazinok számára. Jellemzője a kis-és nagyvállalatok jelenléte. A résztvevők között vannak olyan nagy tartalommédia-ügynökségek, mint a Ter­ritory (a Gruner + Jahr leányvállalata), az Axel Sprin­ger Corporate Solutions, a muehlhausmoers vállalati megoldásai, de a könyvkategória nemzetközi szereplői is, mint például a Thames & Hudson, a Museum of Modern Art New York, a Museum of Fine Arts Boston, a Getty Research Institute Los Angeles, a Louvre Abu Dhabi. A Magazinok kategóriában a montreali Esse magazin, a Singapore Press Holdings, valamint a WirtschaftsWoche díjat kapott. Összességében el­mondható, hogy az ICMA-díj nemzetközi szinten na­gyon jól megalapozott.

A SZAKMAI MUNKA KERÜL A KÖZÉPPONTBA

„A díjak a szakma és a munka minőségének megítélését segítik” – mondja Christian Baun (www.logodesign.dk). „Valószínűleg ez most relevánsabb, mint amikor 2012- ben elkezdtem a díjazásban részt venni. Egy érdekes mellékhatást azonban észrevettem. Még 2012-ben gyorsan elkezdtem díjakat nyerni, ez segített kiemel­kedni, és ennek eredményeként vevőkre tettem szert. Több ügyfél odajött hozzám, és azt mondta: „Nem tudom felmérni, melyik logótervező a legtehetsége­sebb, de azt látom, hogy most nyertél díjat – ezért té­ged választalak.”

Összesen mintegy 400 pályamű érkezett mind a négy kategóriában: 1. Egyedi média, 2. Grafikai tervezés, 3. Könyvek és 4. Magazinok. A Grafikai tervezés kategó­riában 14 országból érkeztek nevezések: Ausztrália, Ausztria, Csehország, Dánia, Hollandia, Japán, Kína, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Német-ország, Románia, Spanyolország és Svájc.

Büszkék lehetünk. Elmondható, hogy a nemzetközi élmezőnyben a zsűri objektív, akkurátus, kizárólag szakmai alapú döntései alapján magyar alkotók szín­vonalas munkái is díjazásra kerültek. Kiemelkedő telje­sítményt nyújtott a Fusion 4 Kft. Soós Rezső vezetésé­vel, amely új logó kategóriában bronz, míg az identitás kategóriában egy bronz és egy kiválóság díjat nyert. Szívből gratulálunk!

MEGSZÜLETETT A MAGYAR LOGÓK KÖTET TESTVÉRE: A MAGYAR TERVEZŐGRAFIKA TOP 100

Az első két próbapéldányt különös módon nem itthon, hanem Németországban, Düsseldorfban a nemzetközi 13. ICMA Awardon adták át két prominens szakember­nek. Így a kötet debütálása a messzi külföldön történt, sikeresen.

A KÖTETRŐL RÖVIDEN

A Magyar tervezőgrafika TOP 100 a kortárs magyar grafikai tervezés izgalmas világába kalauzol el ben­nünket. A könyv törzsanyaga 100 kiemelkedő, magyar alkotók által készített tervezőgrafikai művet mutat be. Azokat az alkotásokat, melyeket a hazai és nem­zetközi szakmai zsűri a legjobbnak ítélt a nyilvános pályázatra érkezett több mint félezer pályamű közül.

Ezek a méltán nyertes alkotások a kötet tényleges főszereplői, rajtuk keresztül – a könyv fontos szak­mai összegzéseivel együtt – átfogó képet nyerhetünk az itthoni tervezőgrafika múltjáról, jelenéről és folya­matos változásáról. Nemcsak a hazai vizuális kultúra örvendetes fejlődése zajlik a szemünk előtt, hanem a 21. század kihívásaira adandó aktuális válaszok folya­matos kutatása is.

A MAGYAR TERVEZŐGRAFIKA TOP 100 című kötet megvásárolható szerzői dedikálással.

Érdeklődés: info@petervasvari.com, +36 209 349 873, magyartervezografika.hu

The post A MAGYAR TERVEZŐGRAFIKA TOP 100 című kötet Németországban appeared first on Sign&Display.