Ha a hazai 3D-nyomtatásról van szó, akkor a Kvint-R neve megkerülhetetlen. Legyen szó ipari alkatrészek nyomtatásáról, egyedi designtermékekről vagy egészségügyi segédanyagokról, mindenre professzionális megoldást nyújtanak. Aki ezen a területen dolgozik, annak elvárás, hogy naprakész legyen a folyamatosan megjelenő technológiai újdonságokkal. Így amikor felröppent a hír, hogy egy szoftver segítségével fényképből 3 dimenziós figura készíthető, a cég szakemberei azonnal kísérletezni is kezdtek az új technológiával. Bodor Zsolttal, a Kvint-R 3D alkalmazás- és szerviztechnikusával és Schneider Zoltánnal, a cég ügyvezetőjével beszélgettünk az újításban rejlő lehetőségekről. 

A vágyak és a technológia találkozása

Az elmúlt években folyamatosan kaptunk megkereséseket egyéni megrendelőktől, akik egy-egy kép alapján szerettek volna 3D-nyomatokat készíteni – mondja Schneider Zoltán. – Volt, aki a kutyájáról szeretett volna egy szobrocskát, mások meglepetésként egy családtagjukat ajándékozták volna meg egy háromdimenziós portréval. Ezekre fájó szívvel mindig nemet kellett mondanunk. Éveken keresztül utasítottuk el ezeket a felkéréseket, mert egy fotóról sok olyan információ hiányzik, ami  ahhoz szükséges, hogy arra alapozve egy élethű szobor készüljön. Az például nem látszik egy szemből készült fényképen, hogy az illetőnek milyen formájú a füle és hol helyezkedik el, vagy hátul a koponyája mennyire domború, és ezek miatt a látszólagos apróságok miatt a végeredmény nem fog hasonlítani a modellre. Egy kutyát nem tudunk annyi ideig mozdulatlanul tartani, hogy jó minőségben szkennelni tudjuk; egy embert pedig csak úgy tudunk 3D-ben megörökíteni, ha eljön hozzánk szkennelésre, így viszont elvész a meglepetésfaktor az ajándékból. 

Néhány hónapja azonban fordult a kocka: a Kvint-R, mint a Mimaki forgalmazója, egy hírlevelet kapott az anyacégtől, hogy megérkezett az új technológia, amelynek segítségével most már lehetséges kétdimenziós képből háromdimenziós tárgyat készíteni – ráadásul gyorsan, egy igazán felhasználóbarát szoftver segítségével. 

A technológia három különböző online felületen is elérhető, mi ezek közül választottunk ki egyet – veszi át a szót Bodor Zsolt. – A szolgáltatás kreditek vásárlásával használható. Nem kell szkennelni, csak feltölteni a képet, amelyből a program egy olyan fájlt generál, amelyet aztán 3D-nyomtatóval kinyomtathatunk. Ehhez egyetlen fotó is elég, de minél több képet töltünk fel, amelyek különböző szögekből készültek, annál pontosabb a végeredmény. Maga a kép lehet fotó, grafika, festmény, gyerekrajz vagy akár rajzolt céglogó is. Az egész folyamat nagyon gyors: fél percen belül elkészül a fotó alapján a modell első verziója a képernyőn. Ez azt jelenti, hogy az ügyfél akár ott ülhet a technikus mellett, és azonnal meg is nézheti, hogy fog kinézni kinyomtatva, amit rendelt. 

Az ördög a részletekben bújik meg

De hogy lehet, hogy a program ki tudja egészíteni azokat a részeket is, amelyek a feltöltött képen nem látszanak? A válasz talán nem is olyan meglepő: mesterséges intelligencia segítségével. Ennek az előnyök mellett lehetnek kisebb hátrányai, ügyetlenségei is. Egy csoportkép esetében például, ahol sok ember szerepel együtt, a szoftver nem láthatja a fotón kitakart részeket, így előfordulhat, hogy amikor kiegészíti háromdimenziósra, nem jól tippel, melyik testrész kihez tartozik, illetve hol kezdődik és hol végződik valami. Az ilyen esetekben segíthet, ha több, különböző szögből készült képet tölt fel a felhasználó, így pontosabb lesz a végeredmény. Mivel mesterséges intelligenciáról van szó, folyamatosan tanul, ahogy egyre többen használják, így idővel ezek a kisebb problémák várhatóan egyre kevésbé lesznek jellemzőek. 

Az apró részletek kidolgozásában nagyon ügyes a program – sorolja a további előnyöket Bodor Zsolt. – Nyomtattunk vele olyan figurát, amelyen pici ékszerek voltak, illetve fátyolszerűen vékony köpeny: ez utóbbiból a betöltött kép alapján a szoftver nagyon vékony leplet generált, ami bizonyos méret alatt nem volt nyomtatható, csak emiatt nem lett tökéletesen pontos a végeredmény. A szoftver emellett képes feldarabolni a modellt, ha kisebb nyomtatóval dolgozunk, és ezért több darabból illesztenénk össze a kész makettet. 

 Ahogyan világszerte sokan, úgy mi is régóta vártunk egy ilyen lehetőségre, ezért igyekszünk a programot minél jobban kiismerni és a lehető legsokoldalúbban kihasználni – mondja Schneider Zoltán. – Modellek, oktatási segédeszközök, ajándéktárgyak, kiállítási installációk, bemutatótermi tárgyak: a lehetőségek száma szinte végtelen. Egyéni megrendelésektől a nagyobb példányszámú gyártásig mindenre nyitottak vagyunk.  A 3D-nyomtatás fejlődésében hatalmas lehetőségek vannak még, egyre komplexebb megoldások születnek. Az utóbbi időben többek között hatalmas előrelépés mutatkozott az alapanyagok sokféleségében, a nyomtatási sebességben, a nyomtatható méretek terén. És most itt a mesterséges intelligencia, ami óriási ugrást hozhat a 3D-technológiában is.

The post Fotóból szobor? Miért ne? Új lehetőségek a 3D-nyomtatásban appeared first on Sign&Display.

Két harvardi mérnökhallgató 3D nyomtatott alkatrészekből épített VTOL drónt, amely hatékonyabbá teheti a bálnák megfigyelését, és új távlatokat nyithat a tengerbiológiai kutatásokban.

A Harvard Egyetem két végzős mérnökhallgatója, Kuma McCraw és Mikaya Parente olyan függőleges fel- és leszállásra képes, azaz szaknyelven VTOL drónt fejlesztett, amelyet kifejezetten tengeri kutatások támogatására terveztek. A projekt célja, hogy javítsa például az ámbráscetek nyomon követésének pontosságát, amely jelenleg időigényes és költséges módszereken alapul. Az eszköz egyik kulcsa a hibrid működés: a drón képes függőlegesen felszállni egy kisebb kutatóhajóról, majd merev szárnyú repülésre váltani, így nagyobb távolságokat tud hatékonyan bejárni. A fedélzeti rendszer rádiójeleket mér több ponton, amelyek alapján meghatározható az állatok pontos helyzete a nyílt tengeren.

A konstrukció jelentős részben 3D nyomtatott elemekből készült, ami lehetővé tette a gyors prototípusgyártást és a költségek csökkentését. A fejlesztés a CETI kutatási programhoz is kapcsolódik, amely a bálnák kommunikációját és viselkedését vizsgálja. A hallgatók projektje jól példázza, hogyan válik az additív gyártás kulcsfontosságú eszközzé a tudományos kutatásban: a könnyű, testre szabható és gyorsan módosítható drónplatformok révén a terepi adatgyűjtés is hatékonyabbá és rugalmasabbá válhat.

Sign&Display magazin

The post Tengerre fel! 3D nyomtatott drónnal segítenék a tengeri élővilág kutatását a Harvard hallgatói appeared first on Sign&Display.

Egy forradalmi ötlet, amely a sci-fit egy lépéssel közelebb hozza a valósághoz. A marsi levegő „gázpajzsként” működhet a 3D-fémnyomtatásban – írta meg a 3dmag.com.

A hagyományos szelektív lézeres olvasztás (SLM) eljárása, amely fémport olvaszt egy lézersugárral, és rétegről rétegre építi fel az alkatrészt, homogén, nagy szilárdságú és komplex alkatrészeket hoz létre. Inert gázkörnyezetben működik, ideális titán, acél, alumínium és nikkelötvözetekhez. Földi körülmények között az eljáráshoz használt gáz az argon. A kutatók most azt kezdték vizsgálni, hogyan teljesítenek fémnyomtatott alkatrészek különböző gázkörnyezetekben. Nem meglepő módon az argon adta a legjobb eredményt a tesztmintákban. De ami igazán izgalmas: a CO₂-vel végzett próbák is mintegy 85 %-os minőséget produkáltak, ami azt jelenti, hogy ez a gázkörnyezet olyan apróbb alkatrészek — például zsanérok, fogantyúk — előállítására is alkalmas lehet, amelyeket például egy űrbázison nap mint nap használnak.

Ez több mint tudományos kuriózum: akár a más bolygón kívüli létünk egyik fontos mozzanatát jelentheti, hiszen a Mars potenciális önellátó gyártási folyamataihoz vezető egyik kulcslépés lehet. Ha a Marson 3D-fémnyomtatókat telepítenénk, és az ottani légkörből merített gázzal oldanánk meg a gyártási folyamatokat, nem kellene a Földről hozott készletekből gazdálkodni, így könnyebb lenne bázisokat építeni és fejleszteni a Vörös Bolygón. Ráadásul a földi gyártásban is érdemes lehet elgondolkodni a CO₂-alapú megközelítésen: míg az argon marad a „standard”, a szén-dioxid olcsóbb és fenntarthatóbb alternatívát kínálhat ott, ahol a kész termék külső megjelenése kevésbé fontos, viszont a funkció számít.

Sign&Display magazin

The post A Vörös Bolygó titkai: a Mars légköre lehet a jövő 3D-nyomtatásának egyik kulcseleme appeared first on Sign&Display.

A Mimaki legújabb 3D-nyomtatási megoldása áttöri a hagyományos művészeti korlátokat: a posztdigitális esztétika új korszaka kezdődik!

A Mimaki 3DUJ-553 nyomtatója a „Pure Clear” festékkel kombinálva új távlatokat nyit a modern művészetben. A technológia több mint 10 millió színt képes megjeleníteni, valamint áttetsző, üvegszerű felületek létrehozására is alkalmas, mindezt rétegről rétegre nyomtatva. A posztdigitális művész, humanoise (Kobayashi Taketo) az újítás segítségével olyan komplex, mély értelmű alkotásokat hoz létre, amelyekben a japán őskultúra elemei keverednek futurisztikus irányzatokkal. Az áttetsző elemek megalkotásánál különösen fontos számára a Pure Clear tinta használata, mert ezzel olyan hatásokat ér el, amelyek hagyományos szobrászattal vagy monokróm 3D-nyomtatással nem lehetségesek.

„Amikor a képernyőn látott 3D-adat kézzelfogható formát ölt, az egészen különleges élmény” – mondja humanoise.

Humanoise szerint a 3D-nyomtatás nem csupán eszköz, hanem spirituális mechanizmus is: „a múlt animizmusát hozom vissza a legmodernebb technológiával” – mondja. Az alkotó tovább folytatja a „DIGITAL G-O-D” projektet, és tervezi, hogy az európai városokban is bemutatja majd műveit, ezzel is demonstrálva, hogy a Mimaki technológiája képes a digitálisan létrehozott fantáziaelemeket fizikai valósággá tenni.

Sign&Display magazin

The post Nyomtatott szobrok: A Mimaki új 3D-nyomtató technológiája a posztdigitális művészet élvonalában appeared first on Sign&Display.

Az Élő tanulmányok – Pikoplanktonika projekt kapcsán megkérdeztünk egy magyarországi szakértőt, hogyan látja a bionyomtatás jövőjét. Evezzünk tudományos vizekre Schneider Zoltánnal!

A Kvint-R Irodatechnikai és 3D Nyomtatási Kft. a magyarországi 3D nyomtatás megkerülhetetlen piaci szereplője. A cég ügyvezetője, Schneider Zoltán sietett segítségünkre, hogy átlássuk, milyen lehetősé­gek rejlenek a művészeten túl a bionyomtatásban.

A 3D bionyomtatás egy olyan technológia, amelyben hatalmas perspektíva van – mutat rá Schneider Zoltán. – A zselé, amivel a Pikoplanktonika projekt során dolgoztak, egy kollagén, ezt keverték össze a sejtekkel, amelyek szép lassan megeszik az alap­anyagot, és saját vázat építenek belőle. Ez az egyik le­hetséges módszer: a másik, hogy a kollagén felületére juttatják el a baktériumokat, amelyek aztán mód­szeresen „beleeszik” magukat az anyagba. Az, hogy komplett épületeket készítsenek ezzel a módszerrel számomra még nagyon távoli jövő. Mint művészeti alkotás, gyönyörű, de a praktikum szempontjából nézve egyszerűbb és olcsóbb is hagyományosabb alapanyagokból építkezni, arról nem is beszélve, hogy biztosan sokakat megrémít vagy elgondolkodtat egy élőlényekből álló épület.

Maga a technológia azonban sok más területen is használható, és sok minden, ami korábban a tudomá­nyos-fantasztikus regényekben létezett csak, az ma már a 3D-nyomtatás segítségével elérhetővé vált.

A biológiai szövetek nyomtatása hasonló technológiá­val zajlik, mint amit a Pikoplanktonika alkotói alkalmaz­tak – fejti ki Schneider Zoltán. – Sejteket kollagénbe keverve olyan szövetek, vagy akár szervek nyomtat­ hatók, amelyeket aztán az orvostudomány számára fontos célokra használhatunk. Bár tudomásom szerint emberbe még nem ültetnek be nyomtatott szervet, de így is van értelme ezzel foglalkozni. Az egyik legegy­szerűbb sejtszerkezetű szerv emlősök esetében a máj. Tegyük fel, hogy elkészül egy újfajta májgyógyszer, és a fejlesztés elér a tesztelési fázisba! Hogyan lehet kipróbálni élesben úgy, hogy ne kockáztassuk senki egészségét? Az új hatóanyagokat első lépésben szimu­lációs szoftverekkel tervezik meg, és ha az ellenőrző algoritmus sikerrel kecsegtet, akkor kezdődhetnek a kí­sérletek élő szervezeteken, laboratóriumi körülmények között: egereken, majmokon, aztán évekkel később, nagyon szigorú feltételek mellett, önként jelentkező embereken. Ez nagyon hosszú idő, és rengeteg munka. Ha azonban nyomtatható egy emberi máj, amin élesben végezhetők a kísérletek anélkül, hogy élőlé­nyeket legyen szükséges bevonni, akkor a kísérleti idő jelentősen megrövidül, és egy próba sokkal többször ismételhető meg azonos körülmények között.

A 3D nyomtatás célja tehát bármilyen területen a gyors prototípus-készítés, legyen szó bármilyen gépi alkatrészről vagy akár emberi szövetről: így a termékfejlesztés folyamata felgyorsul. Van már olyan orvosképzés, ahol nyomtatott szerveken gyakorol­hatnak a sebészek, így nagy gyakorlatot szerezhetnek anélkül, hogy bárki élete veszélyben lenne közben.

A tudomány gondolatban egy lépéssel mindig a gyakorlat előtt jár, ezért már most felmerül a kérdés, hogy ha majd nyomtatott szerveket fogunk emberi szervezetbe ültetni, akkor mire lehet igény – gondol­kodik el Schneider Zoltán. – Az amerikai 3D Systems, amelynek a Kvint-R a magyarországi képviselete, és amely a világon először állt elő a 3D-nyomtatás technológiájával, most azon dolgozik, hogyan lehet emberi tüdőt nyomtatni. Ez egy összetett szerv, több­féle szövetből áll, így ez egyelőre nagy kihívás, de már mutatkoznak eredmények. De ha egy egyszerűbb területet nézünk: emlőeltávolítás után most implan­tátummal végzik a helyreállító műtétet. Ha azonban az épen maradt másik emlőből tudnak sejtmintát venni, és abból 3D nyomtatással a kívánt méretben és formában előállítani egy új emlőt, akkor nem kell műanyagot ültetni a páciens szervezetébe, hanem gyakorlatilag visszakapja az elveszített testrészt telje­sen egészségesen. Ezek a kutatások azért fontosak, mert kevés a donor ahhoz képest, hány embernek van szüksége például egészséges tüdőre. A fogászat­ban már most napi gyakorlatnak számít a 3D-techno­lógiával készített implantátumok beültetése, ahogy a traumatológiában is, de ez nem szervnyomtatás, hanem protézisgyártás. A szóban forgó bionyomtatás ennél egy lépéssel tovább megy. És ez már nem a tá­voli jövő, hiszen a technológia itt van a kezünkben.

Kerényi Kata, Sign&Display magazin

The post Ez már nem a távoli jövő, a technológia itt van a kezünkben appeared first on Sign&Display.

Andrea Shin Ling, a Living Room Collective alapítója Élő tanulmányok – Pikoplanktonika című projektjével a 2025-ös Velencei Építészeti Biennálé kanadai pavilonjának egyik nagy szenzációja volt. Most Budapesten is látható a különleges kezdeményezés látványos bemutatója a Fény Múzeumában , a More than human című kiállításon.

A Pikoplanktonika mögött álló gondolat merész, de logikus: ha a természet több milliárd éve képes önmagát fenntartó, alkalmazkodó rendszereket létrehozni, miért ne építhetnénk mi is ilyeneket? Az installáció központi eleme egy biológiai anyagból nyomtatott, hullámzó, porózus forma, amelyet valóságos mikroorganizmusok alkotnak. Ezek a Synechococcus nevű apró, fénykedvelő baktériumok szinte folyamatosan dolgoznak: fényt, vizet és szén-dioxidot alakítanak át olyan anyaggá, amely a szerkezetet idővel egyre szilárdabbá teszi. Ez nem metafora: a struktúra szó szerint növekszik!

A bemutatott, különleges formájú elemek párás, fűtött környezetben érzik igazán jól magukat, és viszonylag nagy a fényigényük. Ha megkapják, amire szükségük van, teljes pompájukban mutatkoznak meg. A látogatóból mindez egészen különleges hatást vált ki: akaratlanul is érzelmi viszonyba kerül a kiállított darabokkal. Ez lehet felelősségérzet, érdeklődés, viszolygás vagy tartózkodás, de az biztos, hogy senki nem marad érintetlen.

A struktúrákat robotizált 3D nyomtatóval hozták létre, speciális biofabrikációs platform segítségével.  A nyomtatás során a cianobaktérium (Synechococcus PCC 7002) már benne van a „nyomtatóanyagban”, tehát nem utólag ültetik be, hanem az építőelemekkel együtt hívják életre. Ez a technika nem hagyományos építőanyag-nyomtatás, hanem úgynevezett bioprinting, hiszen az élő baktériumokat integrálják a szerkezetbe.

A hordozóanyag egy olyan polimeres gél, amely nagy mennyiségű vizet tud megkötni. Ez ideális élő sejtek számára, mert biztosítja a tápanyag-, víz- és gázcserét. A kutatók úgy optimalizálták a geometriai formát, hogy a nyomtatott szerkezet minél jobban átengedje a fényt és elősegítse a tápanyagáramlást kapilláris erők révén. A gél nemcsak passzív hordozó: a baktériumok ebben élnek, növekednek, és idővel megkeményítik a szerkezetet az anyaguk és az általuk termelt ásványi anyagok révén. A Synechococcus PCC 7002 baktérium ugyanis nemcsak fotoszintetizál, hanem szén-dioxidot alakít át stabil, szilárd formába, mintha egy biológiai cementet hozna létre.

A kezdeti kísérletek milliméteres vagy centiméteres méretű nyomatokat eredményeztek.  A projekt célja az volt, hogy ezt az élő bionyomtatási folyamatot építészeti méretű struktúrákhoz skálázzák, és ez sikerült is.

A Pikoplanktonika négyéves kutatómunkán alapul, amely során biológusok, mérnökök, anyagtudósok és építészek dolgoztak együtt. Ez már nem az az építészet, amely pusztán szép formákat keres, inkább egyfajta laboratóriumi kísérlet arra, hogy milyen lehetne az ember építőtevékenysége, ha nem meghódítaná, hanem támogatná az ökoszisztémát. A projekt olyan kérdéseket tesz fel, amelyekkel eddig legfeljebb futurisztikus sci-fik foglalkoztak. Lehetnek-e az épületeink aktív szénelnyelők? Működhet-e egy város mikrobiális infrastruktúrával? Mindez akár a jövő építőiparának kulcsa is lehet. A Pikoplanktonika így lesz egyszerre műtárgy, kutatási prototípus, ökológiai kísérlet és a 3D nyomtatási technológia csúcsteljesítménye.

Kerényi Kata, Sign&Display magazin

The post Nyomtatott élőlényekből készülhet a jövő építőanyaga? appeared first on Sign&Display.

Nem is volt olyan régen, mikor a háromdimenziós nyomtatás még különleges, elérhetetlen technika volt hétköznapokban, ma pedig már szinte nincs is olyan terület, ahol ne lenne jelen. A KVINT-R teljes körű szolgáltatást nyújt a nyomtatók forgalmazásától a szkennelésen át a tárgyak elkészítéséig: ezt mutatják be most a Signexpo-PPD Expón.

A 3D technológia felhasználási területei rendkívül széles skálán mozognak az ipartól kezdve, a gyógyászaton át az építészetig – mutat rá Schneider Zoltán, a KVINT-R ügyvezetője. – A SignExpo-PPD Expo alkalmából mos kifejezetten a sign ágazatra koncentrálunk, és olyan megoldásokat mutatunk be, amelyek ezen a területen tarthatnak számot az érdeklődésre.

A rendezvény látogatói a KVINT-R standján élőben láthatják, hogyan lehet háromdimenziós dobozbetűket, feliratokat és akár nagyobb installációkat is nyomtatni. Két MINGDA gép is megtekinthető működés közben, közülük az egyik akár egy köbméteres méretben is képes nyomatni, így szobrok vagy nagy méretű térbeli elemek is elkészíthetők vele, amelyek rendezvények, tárlatok vagy akár színházi és filmes díszletek alkotórészei is lehetnek.

A cég egyedi reklámajándékok, díjak, trófeák gyártásában, illetve azok gyártására képes 3D nyomtató forgalmazásában is az élen jár: a Mimaki tízmillió színárnyalatot produkálni képes 3D nyomtatója segítségével szinte bármilyen kreatív ötlet megvalósítására találnak megoldást. A kiállításon megtekinthető jó néhány különleges tárgy, amely ezzel a technológiával készült, és a cég munkatársai örömmel nyújtanak tájékoztatást a szolgálatás további lehetőségeiről.

A KVINT-R kilencféle technológiában, több, mint 250 különféle alapanyaggal biztosítja partnerei számára a valóban személyre szabott, különleges megoldásokat. Erről most bárki meggyőződhet a SignExpo-PPD Expo három napja során.

Sign&Display magazin

The post Kilépünk a térbe a KVINT-R 3D nyomtatóival appeared first on Sign&Display.

A Hong Kong Eastern Hospital 3D nyomtatási technikával modellezi újszülöttek tüdejét, így segítve az orvosokat a pneumothorax kezelésében. Ez az az állapot, amikor a levegő felhalmozódik a pleurális üregben, ami befolyásolja a légzést és a szívműködést, és azonnali beavatkozást igényel – számol be a 3Dprinting.com.

A modellek elkészítéséhez a kórház kutatócsoportja a mesterséges intelligencia által generált paramétereket valódi páciensadatokkal, köztük CT-vizsgálatok eredményeivel kombinálta. Az élethű szöveti tulajdonságok elérése érdekében a csapat sertés- és csirkeszövetek biológiai adatait is felhasználta a fejlesztési folyamat során.

Az újszülötteknél előforduló pneumothorax esetek viszonylagos ritkasága megnehezíti az orvosok gyakorlati tapasztalatszerzését. Ezek a 3D-nyomtatott modellek praktikus megoldást kínálnak az egészségügyi személyzet számára a kényes eljárás gyakorlására, mielőtt tényleges betegeken végrehajtanák.
„Ez egy nagyon bonyolult eljárás, aprólékosan kidolgozott, egymásra épülő lépésekkel. Emiatt tökéletesen ki kell képeznünk az orvosokat, mielőtt éles helyzetben végzik el a beavatkozást” – magyarázza Dr. Victor Chan, a Keleti Kórház gyermekgyógyászati és serdülőgyógyászati tanácsadója.

A kezelés időzítése különösen fontos az újszülött betegek esetében, akiknek állapota megfelelő beavatkozás nélkül gyorsan rosszabbra fordulhat. A modellek lehetővé teszik az orvosok számára, hogy a betegbiztonsági előírások betartása mellett gyakorolják a sikeres kezeléshez szükséges pontos lépéseket.

Sign&Display magazin

The post Újszülöttek élete múlhat a beavatkozás sikerén: ezt segítik a 3D-nyomtatott szervmodellek appeared first on Sign&Display.

A Touch Mapper egy ingyenes webalkalmazás, amellyel bárki személyre szabott tapintható térképeket hozhat létre– írja a 3printr.com.

A Touch Mapper OpenStreetMap adatokat használ a részletes domborzati térképek létrehozásához. Ezek olyan fontos elemeket tartalmaznak, mint az utak, épületek, vasútvonalak és vízfelületek. Különösen figyelemre méltó a gyalogutak hangsúlyozott megjelenítése, mivel ezek kiemelten fontosak a látássérültek számára.

A platform különféle felhasználási lehetőségeket kínál: A 3D nyomtató tulajdonosai maguk is díjmentesen készíthetik el a térképeket saját igényeikre szabva, vagy alternatív megoldásként már 29 eurótól rendelhetnek kész nyomatokat. Az OpenStreetMap adatainak pontossága ellenére a fejlesztők rámutatnak, hogy a térképek nem a valóság élethű ábrázolásai. A felhasználóknak azonban lehetőségük van a szerintük hiányzó vagy számukra fontos elemeket hozzáadni az OpenStreetMaphez.

A 3D nyomtatással történő gyártáshoz a Touch Mapper 0,25 mm-es vagy 0,3 mm-es rétegvastagságot javasol. A 17 cm-es térkép nyomtatási ideje körülbelül 3-4 óra.

Sign&Display magazin

The post A Touch Mapper térképei az önálló mozgás szabadságát nyújtják a látássérülteknek appeared first on Sign&Display.

A 3D-nyomtatás az 1980-as évek kezdete óta nagy utat tett meg, és ma már számos gyártási folyamat alapvető eszköze. Most azonban az olasz biomérnök, Dr. Riccardo Levato és nemzetközi kutatócsoportja új és izgalmas irányt adhatnak a technológia használatának. Képzeljük csak el: mi lenne, ha az autóalkatrészek és bútorok mellett emberi szerveket is nyomtathatnánk, vagy élő sejtek bionyomtatásával regenerálhatnánk a károsodott szöveteket?

Az ENLIGHT nevű kutatási kezdeményezés részeként, amely 2021-től 2025-ig tart, Levato és csapata egy miniatűr 3D-nyomtatott hasnyálmirigyet fejlesztenek, amely emberi sejtekből készül. Bíznak benne, hogy ha sikerrel járnak, az új technológia javíthatja a cukorbetegség kezelésére szolgáló új terápiák tesztelésének megbízhatóságát és pontosságát, és mindez oda vezethet, hogy a szervátültetésekhez hamarosan már nem emberi donorra, csak 3D-nyomtatóra és egy csúcstechnológiájú laboratóriumra lesz majd szükség.
Az ENLIGHT kutatói egy újszerű 3D nyomtatási technikát fejlesztettek ki, amely fény segítségével formálja meg a sejttartalmú biotintát, ahelyett, hogy egy fúvókán keresztül préselné ki, mint egy hagyományos 3D nyomtatónál; így nem károsítja a sejteket. Ahol a fény éri, az anyag megszilárdul, máshol folyékony marad: így a sejteket egy olyan zselatinszerű burok veszi körbe, amely rendkívül hasonlít az élő szövetekben található sejtközi anyaghoz.

A kutatócsoport jelenleg a beültetés lehetőségét vizsgálja és teszteli – egyelőre modellezett körülmények között. A bionyomtatott szervek emberi testbe ültetését még sok laboratóriumi kísérlet előzi meg, a folyamat évekig eltarthat, de az eddigi eredmények nagyon biztatóan alakulnak. Az viszont több mint valószínű, hogy a 3D-nyomtatott sejtek még az évtized vége előtt a gyógyszeripari fejlesztési eljárások részévé válnak.

Az ENLIGHT csapat munkájának másik előnye, hogy amennyiben sikerrel járnak, a 3D-technológia nagymértékben csökkentheti az állatkísérletek szükségességét. Az élethű emberi szervek nyomtatásának lehetősége nemcsak a gyógyszertesztek pontosságát javítaná, hanem laboratóriumi állatok millióinak szenvedését is szükségtelenné teheti.

enlightproject.eu

The post A 3D-nyomtatott sejtek utat nyitnak a holnap orvostudománya és az állat-kísérletmentes jövő felé appeared first on Sign&Display.