A digitális textilnyomtatás az 1990-es évek elején indult útjára és a kezdeti időszakban életképességében és sikerének esélyeiben egyaránt sokan kételkedtek. Ennek okai pedig leginkább a textilek alkalmazása során támasztott extra elvárások voltak. Mára azonban a digitális textilnyomtatás vált globális szinten a nyomtatási iparág egyik olyan ágazatává, amely sokak szerint a jövőt jelenti a nyomtatás számára. Nem véletlen, hogy az iparág elemzői szerint a digitális textilnyomtatás a 2014-19-es időszakban éves szinten 20%-os növekedést produkálva 2019-re globális szinten el fogja érni az 1,6 milliárd négyzetméternyi megnyomtatott felületet.

Hosszú és rögös út

A digitális textilnyomtatás kezdeti nehézségeinek megértését segíti, ha legalább csak néhányat kiemelünk a nyomtatásra kerülő textilekkel szemben támasztott kihívásokból:

  • Több mint fél tucat hasonló típusú szintetikus és természetes rost anyag – mindegyik a maga saját festék kompatibilitásával.
  • A munkafolyamat során nyúlékony, rugalmas, erőteljesen porózus és texturált anyagot kell kezelni.
  • Extrém felhasználási elvárások – beleértve a fényt, mosási gyorsaságot a végső munkafolyamatokban, gyakran kültéri használat, erőteljes használat során gyűrődés és tisztítás.
  • Néhány termék esetében komoly regisztrációs elvárások és kihívások, mivel különféle anyagokat kell együtt kezelni.
  • Nem csak a küllemnek, a nyomtatott szövet tapintásának is megfelelőnek kell lennie.

Indulása óta több mint 15 év telt el, és az előzetesen esélytelennek ítélt digitális textilnyomtatás ma egyre komolyabb piaci rést hasít ki magának az iparágból.
Sőt, többek szerint az ipari nyomtatás e műfaja a csomagolás mellett az egyik olyan terület, amely a nyomtatás jövőjét jelenti. 2013-as adatok szerint a globális textilnyomtatási piac 43 milliárd USD értéket képvisel, amelynek 1,5%-a volt a digitális textilnyomtatás 645 millió m 2 nyomtatott felülettel.

Az iparban ezidáig a technológia adoptációjának üteme, a piac és az ellátási lánc kihívásai akadályozták meg a digitális technológiát széleskörű elterjedésében. Elsősorban a síkágyas és tekercses szitanyomás uralták évtizedekig a textilnyomtatási piacot. De az utóbbi időszak fejlesztései, amelyek stabilitást és sebességet eredményeztek a digitális technológiában, illetve a szűk keresztmetszetet jelentő problémás kérdésekre is fokozatosan megtalálták a megoldásokat – mindezek eredményeként kijelenthetjük, hogy a digitális textilnyomtatás jó úton halad afelé, hogy elmozdítsa a tradicionális nyomtatási technológiák eddig kialakult piaci részesedését. Az iparág elemzésével foglalkozó Smithers Pira kutató cég előrejelzései alapján a digitális textilnyomtatási iparág éves szinten 20%-os növekedést produkál a 20142019-es időszakban, melynek eredményeként 2017-ben 1,4 milliárd, míg 2019-ben már 1,6 milliárd négyzetméternyi textil alapanyagot fognak megnyomtatni digitális eljárással.

Már ezidáig is elképesztő mértékű fejlődésen ment keresztül az iparág, de még mindig számos kihívással kell megküzdenie. Mindezek ellenére olyan nagy lehetőségek kínálkoznak a digitálisan nyomtatott textil termékek számára, hogy a nyomdagép forgalmazók és festékgyártók egyaránt óriási összegeket fektetnek textilgyártásra használható termékeik fejlesztésébe.

Kreatív felhasználási és kereskedelmi lehetőségek

A textil nyomtatási és feldolgozó ipar a végfelhasználók és speciális nyomtatási applikációk nagyon széles skáláját szolgálja ki. A textil alapanyagok digitális eljárással történő nyomtatása új dimenziókat nyit meg, és számos olyan speciális nyomtatási alkalmazást tesz lehetővé a nyomdai szolgáltatók számára, amelyeknek csak a saját képzelő erejük és kreativitásuk szabhat határt. A digitális textilnyomtatást az alábbi kategóriákba sorolhatjuk, illetve az alábbi területek számára biztosíthat üzleti lehetőségeket:

Lakberendezési és beltéri dekorációs anyagok

A lakástextilek teszik ki mintegy 40%-át a világszinten nyomtatott textil anyagoknak. A lakástextilek kategóriájába sorolhatjuk az ágyneműket, törülközőket, függönyöket, takarókat, különféle kárpitokat, konyhai textileket, pokrócokat és szőnyegeket. A digitális nyomtatási technológia kiválóan alkalmas lakástextilek és beltéri dekorációs anyagok nyomtatására.

A hagyományos nyomtatási folyamatok során a gyáraknak mind a nyomtatási sémákból, mind pedig a textil alapanyagokból óriási készleteket kellett tartaniuk, a digitális textilnyomtatás tömegtermeléssé fejlődésének köszönhetően a gyártóknak csak minimális nyomtatható alapanyagot kell készleten tartaniuk, amelyet a piac igényei alapján egyszerűen megnyomtatnak, vágnak és összevarrnak. Egy nyomtatott stílus sohasem válik régiessé, és a vásárló bármikor utánrendelhet belőle. Mindezek ellenére egyelőre a digitális nyomtatási eljárással készített lakástextilek és beltéri dekorációs anyagok mennyisége csak 7-10%át teszi ki a világszinten digitális nyomtatással készített anyagoknak.
Az ezirányú fejlődésnek sokáig gátja volt a megfelelő méretű és minőségű nyomtató készülékek hiánya.

A piaci szereplők azonban az utóbbi néhány év komoly fejlesztéseinek köszönhetően egyre szélesebb készülékválasztékot fejlesztettek ki és kínálnak a dekorációs nyomtatási piac résztvevői számára, így ez a tényező már egyre kevésbé hátráltatja a digitális textilnyomtatási piac fejlődését. Az egyesült államokbeli Észak-Karolinában található Spoonflower nevű cég például kifejezetten arra szakosodott, hogy felületén keresztül bárki megtervezhesse, kinyomtathassa és akár értékesíthesse az önmaga által tervezett lakástextíliákat, tapétákat vagy akár csomagolásaikat. A nyomtatási folyamat digitális technológiával történik és a vállalkozás remekül működik – persze hozzá kell tenni, hogy az amerikai piacon, amely nagy vásárlóerővel rendelkezik.

Ruházat és divat termékek

Lehetetlen lenne a digitális textilnyomtatásban rejlő potenciálról beszélgetni úgy, hogy ne említenénk meg a ruházati ipar által kínált kreatív és kereskedelmi lehetőségeket. A legutóbbi években a ruházati ipar szignifikáns változásokon ment keresztül a ruhák disztribúciójának, a divat irányzatok előrejelzésének és gyártásának módjában egyaránt. A divatciklus időszakok drasztikusan lecsökkentek, ami annyit jelent, hogy a kereskedőknek sokkal nagyobb gyakorisággal kell új termékeket kínálniuk a vásárlók számára.

Ennek az új felgyorsult trendnek az eredményeként jelentek meg az olyan cégek a piacon, mint a Zara Európában, az UniQlo Japánban és a Shanghai Tang Kínában. Ez a trend egyben azt is igényli, hogy az átfutási idők drasztikusan csökkenjenek, és az új termékeket vagy akár teljes kollekciókat 6-8 hét leforgása alatt kell legyártani és leszállítani – ellentétben a korábbi, nagyjából 6 hónapos ciklussal. Ez pedig az a modell, amelyhez kiválóan illeszkednek a digitális textilnyomtatás által kínált értékek, hiszen ez a technológia lehetővé teszi a „pont időre” elkészülő termékek gyártását, illetve a gyártási feladatok közötti gyors váltást. Ez a trend pedig nem csak Európára érvényes, de olyan országokra is mint Törökország, Brazília, India és Kína. Fontos azonban kiemelni, hogy a digitális textilnyomtatásra történő váltás gyorsasága teljes mértékben függ e technológia elfogadottságától a legnagyobb forgalmat lebonyolító ruházati láncok körében.

Ebben a kategóriában beszélhetünk mintadarabok gyártásáról, vagy épp olyan kategóriákról, ahol bizonyos indokok miatt szintén egyetlen darabok gyártása szükséges – ilyen kategóriák a luxus ruhák ipara, a szórakoztatóipar, vagy speciális események. De természetesen ide tartoznak azok a digitális textilnyomtatók is, amelyek alkalmasak a tömeggyártásra. Érdemes még kiemelni azokat a helyi tervezőket/dizájnereket, akik a digitális technológia által sokkal egyszerűbben és költséghatékonyabban tudják megvalósítani az ötleteiket.

A digitális technológia számára lehetőség, hogy bizonyos kisebb, nehezebben elérhető piacok esetén érdemes helyben intézni a termelést, hiszen a logisztika több pénzt visz el mint egy helyi, egyelőre még költségesebb de összességében jóval hatékonyabb… és nem nagy szakértelmet igénylő gyártás.

Promóció: Bár ez a legnyomottabb áron működő iparág, érdemes itt is fontolóra venni a digitális technológiában rejlő perszonalizációs lehetőségeket.

Direkt textil nyomtatás

Azokat a digitális tintasugaras elven működő nyomtatókat, amelyek erre a célra fejlesztett speciális textilfesték felhasználásával közvetlenül a pólóra nyomtatnak, direkt textil (DTG, azaz direkt to garment) nyomtatóknak nevezzük. Az utóbbi néhány évben komoly fejlődésen ment keresztül ez a technológia, és az elérhető eszközök használatával kisebb mennyiségű, személyre szabott anyagot készítenek, vagy start up divatcégek készítik el kis szériás kollekcióikat.

A piacon jelenleg ebben a kategóriában két különféle készülék típus érhető el: Az Epson asztali gépeinek technológiát használó készülékek. Azok az ipari nyomtatófejeket használó készülékek, amelyek nagyobb nyomtatási sebességre képesek. Ebbe a második kategóriába tartozó készülékek robusztusabb kialakításúak, és megvásárlásuk is nagyobb befektetést igényel. A hardware mellett ezek a rendszerek, magukba foglalják azokat a szoftver megoldásokat is, amelyek lehetővé teszik a közvetlen vásárlók felé történő értékesítést olyan megoldások által, mint a nyomatok személyre szabása, online rendelés, több készülék workflow-ba történő összehangolása. A jelenlegi, tradicionális folyamatban előfordulhat színveszteség, illetve nagy mennyiségű festék tárolása szükséges, nem beszélve a sziták rendszeres tisztításáról. Emellett komoly vízfogyasztás is szükséges a sziták gravírozásához.

Egy direkt textil nyomtatási rendszer munkába állítása alternatívát kínál a fenti problémákra, és lehetőséget kínál kis mennyiségek, igényre szabott termékek gyártására, és a készletek gyors feltöltésére. A direkt textil nyomtatás rövid átfutási ideje a textilek gyártásában lehetővé teszi kisebb rész-szállítmányok összeállítását, és a termékek nagyobb változatosságát.
Továbbá lehetővé válik egyedi termékek gyártása egyszeri alkalmazásokra, amelyből tömeggyártást is megvalósíthatunk.

A DTG technológia szinte teljesen környezetbarát és a legmagasabb Oekotex sztenderdnek is megfelel. Ez nem csak a végfelhasználásra igaz, hanem a gyártásra is.

Soft Signage

Ez a kategória nem egy tradicionális textil felhasználási terület, és egyben a digitális textilnyomtatási terület egyik leggyorsabban fejlődő szegmense. Két különféle eljárással valósítható meg a soft signokhoz használt poliészter anyagokra történő nyomtatás: az úgynevezett „direct to fabric” azaz közvetlenül az anyagra történő nyomtatás, illetve a „dye sub” azaz szublimációs vagy transzferpapíros nyomtatás. Mindkét fent említett rendszer úgynevezett disperse dye, azaz szétszóródó festékeket használ, amelyeket az analóg szublimációs transzfer textil nyomtatásban mintegy 40 éve használnak.

Annak ellenére, hogy a „direct to fabric” eljárás kínál bizonyos gyártási előnyöket azáltal, hogy nincs szükség transzferpapír használatára, amelynek köszönhetően gyorsabb a gyártási folyamat, és alacsonyabbak a költségek (nincs transzferpapír költség, és nem kell hőtranszferes kalendert vásárolni), ennek az eljárásnak vannak bizonyos hátrányai is, mint például az alacsonyabb nyomatfelbontás a szublimációs eljáráshoz képest, illetve hogy a nyomat nyomot hagy a szomszédos fehér felületeken is. Jelenleg még mindig a szublimációs eljárás a poliészter anyagok soft sign alkalmazások céljából digitális eljárással történő nyomtatására. A „direct to fabric” eljárás viszont gyorsan teret nyer leginkább produktivitásának és költséghatékonyságának köszönhetően.

Az aktuális piaci elemzésekből kiderül, hogy mind az olcsóbb és drágább termékek piacán a tekercses textilnyomtatással gyártott anyagok háromnegyede soft sign és csak egynegyede ruházati alkalmazás. Másképp fogalmazva mindezt: a soft signage termékek eredményezik a tekercses tintasugaras textilnyomtatás legfőbb növekedését. A poliészter alternatívát képez a vinilekkel szemben a soft signok területén, térnyerését pedig könnyű kezelhetősége, esztétikus megjelenése és legfőképp környezetbarát mivolta támasztja alá.

Nagysebességű innovációk – változó üzleti térkép

Az elmúlt néhány évben egy generációs lépés zajlott le a digitális textilnyomtatásban, amely a nagysebességű rendszerek bemutatásából indult ki, amelynek köszönhetően a digitális textilnyomtatási technológia immáron mind gyártási sebességében, mind pedig gyártási költségeiben versenyképessé vált a hagyományos szita és tekercses nyomtatással szemben. A kiemelkedő minőségű, nagysebességű tintasugaras nyomtatófej technológia használata lehetővé teszi több száz, vagy akár ezer négyzetméternyi textil nyomtatását, akár 0-24 órás folyamatos termelés mellett.

A digitális textilnyomtatást tulajdonképpen a hagyományos technológiák kiegészítőjeként és nem azok konkurenseiként szükséges tekintenünk. A hagyományos nyomtatási eljárásokat továbbra is alkalmazni fogják a nagyon nagy mennyiségek gyártására, ahol a piacra kerülés gyorsasága nem kritikus kérdés. Másfelől pedig a digitális textilnyomtatási technológia kiválóan alkalmas prémium textil termékek gyártására, egyedileg készített, perszonalizált anyagok nyomtatására, olyan márkák számára, amelyeknek lokális gyártásra van szüksége, és természetesen az olyan termékek gyártására, amelyeknél a piacra kerülés gyorsasága kritikus fontossággal bír.

A digitális textilnyomtatás tehát jó úton halad afelé, hogy átrajzolja a textilnyomtatás világtérképét.
A textilnyomtatás testre szabásának trendje a digitális szublimációs nyomtatás gyors növekedését eredményezi A Smithers Pira piackutató cég legfrissebb elemzése górcső alá vette a digitális textilnyomtatás gyorsan fejlődő területét. Nagyjából 384 millió négyzetméternyi textil anyagot nyomtattak meg digitális szublimációs eljárással 2015-ben, amely 18,4%os növekedést jelent az előző évhez mérten. A jelenlegi növekedési tendencia alapján a digitális szublimációs nyomtatás globális volumene éves szinten 892 millió négyzetméter mennyiségre fog növekedni 2021-re!

Az iparág négy legfőbb felhasználói szegmense a ruházati ipar, háztartási textilek (szőnyegek, tapéták, kárpitok), technikai és vizuális kommunikációs eszközök (display és signage), és a technikai textilek. A legutóbbi kategória az autógyártási alkatrészeket (ülések, üléshuzatok, biztonsági övek, zajcsökkentő anyagok) orvosi és tudományos célra használt anyagokat, vitorlákat, sátrakat, napernyőket/esernyőket, kiegészítőket és sportfelszerelést foglalja magában.

A ruházati ipar a digitális textilnyomtatás legnagyobb felvevője, amely a piac értékének 75%-át reprezentálja 2016-ban. A további szektorok egyenként a felvevőpiac 5-10%-át reprezentálják. A riport készítői szerint a piacot irányító legfőbb tényező az igény arra, hogy minél gyorsabban alkossunk szép, egyedi ruházati, vagy háztartási termékeket, amely egyre inkább megvalósítható a digitális textilnyomtatási technológia által.

A digitális textilnyomtatás alkalmazási területei a gyártás időtartama alapján: egyedi termékek, mintadarabok, mikro rendelések, kisebb sorozatok és az egyre növekvő tömeges gyártások, amelyek sokszorozva több ezer méteres gyártási mennyiséget tesznek ki. A legutóbbi kategória immár egy új harcteret nyit a hagyományos analóg textilnyomtatással szemben, a digitális textilnyomtatók új, nagy termelékenységű generációja által.

A digitális textilnyomtatók eladásából származó bevételek 279 millió Eurót tesznek ki globális szinten 2015-ben, a digitális textilfestékek összforgalma pedig 259 millió Euró volt ugyanebben az időszakban. A digitális textilnyomtatással gyártott termékek mennyisége több mint 45%-al nőtt évente a 2004-2009-es időszakban. 2009-től kezdve a növekedés némiképp lelassult, többnyire köszönhetően annak, hogy a korai évek közel exponenciális növekedési mutatói nem voltak fenntarthatóak, a piac egyre érettebbé vált, és a gazdaság globálisan is lelassult. A piac résztvevői a 2021-ig tartó időszakra vonatkozóan alacsonyabb, mintegy 20 %-os éves növekedést jósolnak, amely szerint a digitális textilnyomtatás továbbra is vonzó, és gyorsan növekvő piac marad.

Szublimáció és pigment festékek = lehetőség a kisebb nyomdák számára

A szakértők egyetértenek abban, hogy a szublimációs és pigment festékek lehetővé teszik új nyomdák piacra lépését, mindezt alacsonyabb induló tőke befektetésével. A pigment festékek piaci bevezetése még erőteljesebben ki fogja emelni a különféle festékek minőségi és teljesítménybeli különbségeit, kiváltképp a felső kategóriás ruházati termékek, illetve a gyorsan változó divat ipar számára.
A divat ipar ugyanis nagyon komplex és vibráló nyomatokat igényel, mindezeket nagyon rövid átfutási idővel.nAz alapanyag és festékgyártók jelenleg egyre erőteljesebb pozíciókat próbálnak kiépíteni mind a tintasugaras készülékek festékei, mind pedig az elektrofotografikus tonerek területén.

A Sun Chemical például az idén tavasszal Amszterdamban megrendezett Fespa Digital kiállításon a tintasugaras készülékek számára alkalmas termékeinek széles választékát mutatta be. A választékban megtalálható voltak szublimációs festékek és direkt nyomtatást lehetővé tévő szétszóródó festékek zászló és banner alkalmazásokhoz. A cég emellett bemutatta a szélesformátumú szektor számára kifejlesztett, vizes alapú festékeit is.

Új anyagok és megoldandó kihívások

A technológia elemzése során fontos kiemelni, hogy maga a nyomtatott alapanyag is sokat változott – a ruhaiparban alkalmazott poliészter minősége nagyon sokat javult. A sportruházatban így szinte már csak és kizárólag lélegző poliésztert használnak. Nem csoda, hogy – ennek köszönhetően is a szublimációs nyomtatás ekkora teret nyert.

Mint ahogy a hagyományos analóg nyomtatási eljárásoknál, a digitális nyomtatásnál is nagy probléma a szublimáció (átvérzés). Minden nyomtatási eljárás legyen az analóg vagy digitális, szublimáció vagy DTG – végén hővel rögzítjük/fixáljuk a festéket. Ettől szárad meg, ettől lesz mosás-álló. Sok nyomtatott anyag egy bizonyos hőfokon engedni kezdi a színét. Ezt szitával könnyebb lekezelni, a digitális nyomtatás érzékenyebb erre az általános problémára. Szublimációnál pedig eleve csak fehér poliészter nyomtatható. Megoldás létezik, de nagyban drágul a nyomtatott textilek ára. Az újabb mérföldkő várhatóan akkor jön el, amikor már az olcsóbb textiliák esetén is elkerülhető lesz az átvérzés. Mondhatjuk azt is, hogy a digitális technológia további térnyerése az alapanyag fejlesztőkön múlik, mert úgy tűnik máshogy egyelőre nincs megoldás erre az általános problémára.

A piaci trendeket megfigyelve érdekes trend, nem feltétlenül a meglévő analóg technológiákat használó nyomdák fejlesztenek a digitális technológia irányába, hanem olyan kreatív ügynökségek, újonnan alakuló kis vállalkozások, vagy olyan digitális grafikai nyomdák diverzifikálják a tevékenységüket, akik értik az egyediségben rejlő lehetőségeket. Egy szitás kizárólag a gyártási költségre fókuszál, míg egy DTG tulajdonos az eladási árra. A fentiekhez még hozzátartozik, hogy a felsorolt vállalkozásoknak a mai computerizált világ, vagy akár egy RIP szoftver használata gyerekjáték, míg egy szitás kiváló szakember, de számára idegen a digitalizált világ.