Kezdőlap Szakmai elemzések és tesztek ISO szabványok a szélesformátumú nyomtatási iparágban

ISO szabványok a szélesformátumú nyomtatási iparágban

Az ISO sztenderdek témakörét általában misztikus, és barát­ságtalan területként kezeljük, pedig pontosan ez gondoskod­hat arról, hogy egy szélesformátumú nyomtatási projekt vagy vállalkozás sikert ér el, vagy kudarcot.

Mit is jelent az ISO?

A Nemzetközi Szabványügyi Szer­vezet (angolul International Organi­zation for Standardization, ISO) egy nemzetközi szervezet, amely több mint 100 nemzet szabványosítási tagszervezetét foglalja magába, és számos nemzetközi szabványt tart karban. Az ISO standard pontos for­dításban a Nemzetközi Szabvány­ügyi Szervezet által kiadott nemzet­közi szabványt jelenti.

Az ISO szabvány egy nemzetközi (az ISO szervezet által kiadott) szabvány, a köznyelvben általában az egyik legelterjedtebb alkalmazású szab­ványt, az ISO 9001 szabványt értik alatta, ami a minőségirányítási (köz­nyelvben minőségbiztosítási) rend­szer szabványosított követelményeit tartalmazza.

Az ISO 9000 szabványcsalád célja olyan szervezeti teljesítmény biztosí­tása, amely időről időre képes a vevők minőséggel kapcsolatos követelmé­nyeit kielégítő termékeket és szolgál­tatásokat nyújtani, függetlenül attól, hogy mit csinál a szervezet, mekkora a mérete, illetve a magánszektorban vagy a közszférában dolgozik-e.

Az ISO célja: a minőségre hatást gya­korló folyamatokat meg kell határoz­ni és el kell látni menedzselésüket.

Az ISO sztenderdek helyi szerveze­tek kooperatív és konszenzuson ala­puló kezdeményezéseiből kiinduló szabályok. Ezek a csoportok azt vizs­gálják meg, hogy egy adott terület/ tevékenység, milyen módon profitál­hat a folyamatainak standardizálásá­ból, mint például az építőipar vagy az adatkezelés.

A folyamat tulajdonképpen egysze­rű: az emberek megfigyelik, hogy bizonyos problémák milyen mó­don oldhatók meg egy adott folya­mat standardizálásával, illetve egy szabályrendszer felállításával. Vala­ki előáll egy elképzeléssel az adott probléma megoldására, ezt a meg­oldást a tagcsoportok megosztják egymással, finomítják és tovább fej­lesztik, majd végül az ISO megjelen­teti egy dokumentum formájában. Ettől fogva bárki használhatja ezt a szabványt és alkalmazhatja saját szervezetén belül. Ez a legegysze­rűbb leírása annak a folyamatnak, amely sok esetben jóval bonyolul­tabb és unalmasabb. Az ISO szab­vány lényege a közmegegyezés – de mire minden tagország összes szer­vezete elfogad egy adott szabványt, az bizony időbe telik.

Miért fontos ez?

De miért is lehet ez fontos nekünk, amikor egy szélesformátumú nyom­tatási projektet tervezünk? Először is elfogadhatjuk: az ISO sztender­dek azért jöttek létre, hogy segítse­nek nekünk a gyártási folyamataink megfelelő formában való működte­tésében. De a sztenderdek nekünk, egyéneknek is hasznosak, nem csak a szervezeteknek.

ISO 9001 – Minőségbiztosítási rendszerek

Az ISO 9001-es szabvány az ISO 9000- es minőségbiztosítással / minőségirá­nyítással foglalkozó szabványcsoport meghatározó tagja. Ez a szabvány tar­talmazza a minőségirányítási rend­szerrel kapcsolatos követelménye­ket. Magyar kiadásban ez a negyedik követelményszabvány kiadás. Ezek sorrendben: MSZ EN 9001:1992, MSZ EN ISO 9001: 1996, MSZ EN ISO 9001: 2001, MSZ EN ISO 9001: 2009. A jelen szabvány pontos címe: MSZ EN ISO 9001:2015 (ISO 9001:2015) Minőség­irányítási Rendszer (MIR). Ez a szab­vány egyben tanúsítható szabvány is, és a minőségirányítási rendszerek (a közbeszédben sokszor minőség­biztosítási rendszerek) tanúsítása az ezen szabvány követelményeinek való megfelelőséget vizsgálja. A független tanúsító általi tanúsítás eljárása (audi­tálása) után a tanúsító kiállít az adott szervezetre egy tanúsítványt, amivel igazolja az ISO 9001 szerint kialakított minőségirányítási rendszer követel­ményeknek megfelelő működését.

Az ISO 9001 szabályokat alkalmazhat­juk saját munkánk során. A szabályo­zott folyamat során megtervezzük, mit is akarunk csinálni, elvégezzük a feladatot, majd kielemezzük, hogy is ment az egész. Ha találunk olyan ré­szeket a tervezésünkben vagy a kivi­telezésben, amelyet érdemes lenne fejleszteni, akkor ezeket a fejlesztése­ket már alkalmazhatjuk a következő szélesformátumú nyomtatási projek­tünk során.

Az ISO 9001 szabványt rengeteg te­rületen használják az építőipartól a legnagyobb divatcégekig. Az ISO 9001 azon a zseniális megfigyelésen alapszik, miszerint bármely folyama­tot jobbá tehetünk, ha folyamatosan megfigyeljük és javítjuk, aminek kö­szönhetően az adott folyamat egyre kiforrottabbá válik.

Az ISO 9001 legfőbb elve a PDCA, azaz a Plan-tervezés, Do-végrehajtás, Check- ellenőrzés, Act-intézkedés fo­lyamata – minden minőségirányítási rendszert tervezni, működtetni, veri­fikálni kell, valamint ki kell igazítani. Elsőként tehát minden egyes feladat­nál megtervezzük az adott munka­folyamatot, és a célt, amit el akarunk érni általa. Majd ezt a tervet követ­ve elvégezzük a munkát. A munka lezárultával kielemezzük, mely elemei működtek és melyek nem, így kialakul, min is kell változtatnunk a következő hasonló projekt kivitelezése során.

Az alapelv nagyon egyszerű, de azon cégek, amelyek képesek megfelel­ni az ISO 9001 szabványnak, számos akadályt küzdöttek le, mire elérték ezt. Az első és legfontosabb, hogy minden amit tesznek, tényeken alap­szik – leginkább pontos méréseken és elemzéseken. Megteszik a szükséges intézkedéseket, ellenőrzik azokat és dokumentálják a folyamatot, így nyo­mon követhető, hogy az adott termék a specifikációknak megfelelően ké­szült. Ezek a cégek azt is tudják tanú­sítani, hogy a cég irányítási struktúrá­ja is ezt a folyamatot támogatja, illetve az adott cég vezetése komoly szerepet vállal a folyamatban, a cég pedig folya­matosan figyeli az adódó kockázatokat.

Egy gyártó cég számára mindez a min­dennapi gyakorlatban annyit jelent, hogy vásárlói remek szolgáltatást kap­nak és nem kell foglalkozniuk a rész­letekkel. A felhasználónak mindössze annyit kell tudnia, hogy egy vállalko­zás, amely részesül az ISO 9001 minő­sítésben, egy komoly minőségi színvo­nalat képvisel.

Ha egy cég azt állítja: ő kiváló nyo­matminőséget produkál, az ISO 9001 jelzés igazolja, hogy az adott cég va­lóban képes erre. Ha mégsem képes erre, abban az esetben ezt a minősí­tést visszavonhatják tőle, amely kife­jezetten rossz üzenettel bír a piac szá­mára az adott cégről.

A cégek azért használják az ISO 9001- et, hogy bizonyítsák: folyamatosan képesek olyan termékeket és szolgál­tatást kínálni, amelyek megfelelnek a jogi követelményeknek. Független revizorok ellenőrzik, hogy az adott cégeknek van-e megfelelő rendsze­rük arra, hogy megvalósítsák a folya­mat négy ciklusát (tervezés, végrehaj­tás, ellenőrzés, intézkedés) és hogy eljárásaik folyamatosan fejlődnek-e. Amennyiben egy nyomdai szolgáltató rendelkezik ISO 9001 tanúsítvánnyal, akkor biztosak lehetünk abban, hogy munkájuk kiállja a próbát.

Nyomdai és grafikai szabványok

Az ISO nemzetközi szabványosító tes­tület több mint 40 szabványa vonatko­zik a nyomdai- és grafikai iparra, ezeken túlmenően több mint 80 szabvány vo­natkozik a papíripari illetve festékipari gyártási, mérési, stb. folyamatokra.

A nyomdai és grafikai munka során leg­gyakrabban alkalmazott szabványok:

  • ISO 12647 Grafikai- és nyomdaipari technológiák
  • ISO 12646 Grafikus kijelzők, proof el­lenőrzés, megvilágítás
  • ISO 15930 Grafikai- és nyomdai PDF dokumentumok kezelése
  • ISO 3664 Grafikai és fotográfiai vizs­gálati körülmények

A fenti szabványok bevezetése, alkal­mazása számos előnnyel jár, mely elő­nyöket a bevezetést elvégző minden piaci szereplő élvezheti:

  • előre látható, számon kérhető és kommunikálható termékminőség
  • csökkenő selejtmennyiség
  • a színezeti hibák, minőség hibák csökkentése, kontrollja
  • gazdaságosabb működés az egész vállalkozás számára

A szabványosítás folyamata, a beveze­tés minden nyomdai szereplő számára elérhető, a szabványok az ISO webol­dalain hozzáférhetőek, alkalmazásuk ingyenes.

Minden vállalkozás szabadon igazod­hat a szabványokhoz, és azok előírása­inak betartása a vállalkozás saját fele­lőssége. Amennyiben mások (például ügyfelei) felé szeretné igazolni szabvá­nyos működését, akkor auditálásra és tanúsításra van szüksége, melyet csak az államilag arra felhatalmazott szer­vezetek (auditor és tanúsító intézetek, cégek) végezhetnek.

UGRA, FOGRA, PSO

A svájci és a német nyomdaipari szö­vetségek megbízásából két szervezet (Svájcban az UGRA, Németországban a FOGRA) foglalkozik a grafikai- és nyom­daipari szabványosítási procedúrák kidolgozásával és azok auditjával. Ki­terjesztett PSO (Print Standardization Offset) rendszerük nem csak az ISO 12647, stb. szabványok, hanem számos más előírás és munkafolyamat kont­rollját is tartalmazza. Németországban a FOGRA, nemzetközi szinten pedig az UGRA végzett több nyomdai PSO be­vezetést és auditot.

Az ISO 12647 szabvány meghatároz­za a nyomtatás feltételeit különféle nyomtatási folyamatok során. Ez a több részből álló sztenderd meghatározza a nyomtatás színminőségét, az adott nyomtatási módszernek megfelelően, legyen szó szita, ofszet, vagy digitális nyomtatásról. Az ISO technikai bizott­ságának munkacsoportjai pedig ma­napság kezdték meg a fémre történő nyomtatás szabályainak kidolgozását.

A szabványosítás elengedhetetlen ré­sze a munkamódszerek egységesítése, ami a nyomda egyes részlegei számá­ra egyértelmű kommunikációt és jobb együttműködést hoz. A folyamatok tervezhetősége javul. Ez egyrészt nö­veli a termelés biztonságát, csökkenti a géptermi állásidőket. Ennek követ­keztében a határidők betartása javul, a nyomdagépek kihasználtsága nő. A megrendelővel való kommunikáció is jobb mederbe kerül, amint pontosan meg tudja mondani a nyomda, hogy milyen formátumú anyagokat (PDF/ X1a vagy PDF/X3) fogad el felár nélkül.

Két további fontos szabvány az:

– ISO 15076 – Az ICC színprofil specifi­kációja
– ISO 15930 – Szabvány a PDF/X adat­cseréről

Igazából elég nagy a valószínűsége, hogy mindezeket már Ön is használja, anélkül, hogy tudna róla. Ugyanis az Adobe, Fujifilm és HP szoftverfejlesz­tői már résztvevői az ISO sztenderdek kialakításának, ezáltal szoftvereikbe is olyan eszközöket fejlesztenek, ame­lyek megfelelnek ezeknek a szabvá­nyoknak. Az ICC színprofil specifiká­cióját szabályozó ISO 15076 szabványt pedig bizonyára Ön is ismeri, annak el­lenére, ha nincs is ilyen formában tisz­tában ezzel.

ISO 15076 – ICC színprofilok

A színprofil egy eszközt (például egy projektort) vagy egy színteret (mint az sRGB) karakterizáló adathalmaz. A leg­több színprofil ICC-profil formájában lé­tezik, amely egy kis méretű, .ICC vagy .ICM kiterjesztésű fájl. A színprofilok beágyazhatók a képfájlokba az adatok színskála-tartományának megadása ér­dekében. Ez biztosítja, hogy a felhasz­nálók ugyanazokat a színeket látják a különböző eszközökön.

Minden, színeket feldolgozó esz­köznek rendelkeznie kell saját ICC-profillal, ha ez teljesül, akkor a rend­szer teljes egészében színkezelt munkafolyamattal rendelkezik. Ilyen munkafolyamat esetén biztos lehet benne, hogy a színek nem vesznek el és nem módosulnak.

Az ICC profilok elérhetőek számunk­ra a PhotoShop és Illustrator, illetve többnyire minden további funkcio­nális és tartalmi layout eszközön. Az ISO 15930 szabvány a PDF/X adatcse­réről, amely szintén egy több rész­ből álló szabvány, ami részét képe­zi a tartalom gyártó szoftvereknek, hiszen ez a szabvány egyszerűsíti a PDF adatcserét.

Amint ismeretes, a PDF egy általános fájl kezelő mechanizmus, amely lehe­tővé teszi fájlok megosztását különfé­le operációs rendszerek és eszközök között, ezért választották a grafikai iparág felcserélő programjául. Az ISO 15930 szabványt azért fejlesztették ki, hogy a PDF fájlok feldolgozása még kiegyensúlyozottabb és megbízha­tóbb legyen a különféle nyomtatási munkafolyamatok számára.

Amikor megalkotjuk nyomtatásra kész PDF fájljainkat, akkor kiválaszthatjuk, milyen formában íródik meg az adott PDF. Amennyiben PDF/X fájlt készí­tünk, akkor jobb esélyünk van arra, hogy ez a fájl probléma nélkül jut ke­resztül a gyártási folyamaton.

Az ISO szabványok néha unalmasan hangzanak, de valóban hasznosak le­hetnek munkánk során. Számos a gra­fikai iparág számára szoftvert fejlesztő cég alkalmaz immár több ISO szab­ványt termékeiben, ezáltal megkön­nyítve felhasználóik számára nyomta­tásra kész fájlok készítését. Ami pedig ennél is fontosabb: a szoftverfejlesz­tők és nyomdai szolgáltatók tisztában vannak azzal, milyen módon alkal­mazhatják ezeket a szabványokat a sa­ját rendszerükben.

Mindez pedig visszavezet bennünket az ISO 9001 minőségirányítási rend­szerekhez. Ugyanis nem elég a terve­zés, végrehajtás, ellenőrzés, intézke­dés folyamatát csupán a vállalkozás adminisztratív részére alkalmaznunk. Ideális esetben a nyomdai szolgálta­tóknak a gyártási folyamataikban is érvényesíteni kellene az ISO 9001 el­veit. Amennyiben egy nyomdai szol­gáltató ezt megteszi, akkor bármilyen szélesformátumú projektbe vág is bele, az biztosan megfelelő minőség­ben kerül legyártásra. Sign