A sign készítés és nagyformátumú nyomtatás magazinja

- Hirdetés -

5G ami átformálja a SIGN ipart is

Mi is az az 5G, és milyen hatással lesz a közeljövőben a sign and display piacon megjelenő grafikai meg­oldásokra és alkalmazásokra? A Colorkarma Dexter Johnsonnal, az „5G a signage technológiában” című kézikönyv szerzőjével kereste a választ a kérdésre.

A telekommunikáció egyik leginkább várt fejlesztése mostanában az 5G hálózat. Olyan technológiáról van szó, amelyen mindenképpen rajta kell tartani a sze­münket, mert komoly hatással lesz a print iparágra, és csak rajtunk múlik, hogy milyen: jó vagy rossz.

„Egy dolgot biztosan tudunk az 5G-ről, mégpedig azt, hogy megosztó”, nyilatkozta Dexter Johnson, aki a Nemzetközi Sign Szövetség megbízásából írta a legfrissebb szakmai kiadványt, amelyben külön fe­jezetet kapott az okosvárosok koncepciója is. „Azt gondolom, hogy az 5G megváltoztatja az emberek vi­deós szórakozási szokásait, és ehhez a sign iparnak is alkalmazkodnia kell.”

Nézzük csak, hogyan jutottunk el eddig! Az első mo­bilhálózatok (ezeket most praktikusan hívjuk 1G-nek) 1982-ben jelentek meg. Azóta kb. minden tizedik évben újgenerációs technológiák jelentek meg: a 2G 1992- ben, a 3G 2001-ben, a 4G pedig 2012-ben mutatkozott be. Az 1G és a 2G idején nem volt szükség komolyabb sávszélességre, mivel csak hangot kellett továbbítani.

A 3G megjelenésével az volt az elképzelés, hogy végre szakadásmentesen működő videóhívásokat, sőt, akár videós konferenciahívásokat lehessen kezdeményezni. Ekkor már a kétezres évek elején-közepén járunk, amikor elkezdtek megjelenni az első okoste­lefonok, mind nagyobb adatforgalmat bonyolítva. Mindezek alapján nagyjából így lehet összefoglalni a hálózatok evolúcióját:

  • 1G: akár 2,4 Kbps – csak hanghívásokra alkalmas.
  • 2G: akár 50 Kbps – már támogatta az SMS-t és az MMS-t, és voltak ideiglenes próbálkozások 2,5-2,75G-s kapacitás elérésére.
  • 3G: akár 2 Mbps – erre a hálózatra hivatkozva használták először a „szélessávú” kifejezést.
  • 4G – akár 100 Mbps – ez „csak” a letöltési sebesség, felfelé 50 Mbps-ot tud.

De mit kapunk az 5G-től? „Ezerszer akkora sebessé­get, mint a 4G-től”, állítja Johnson, azzal az összeha­sonlítással élve, hogy a legújabb hálózaton működő mobilokra mindössze öt másodpercig tart majd letöl­teni egy kétórás filmet. Mégsem a ma még hihetet­lennek tűnő sebesség lesz az, ami miatt az 5G foga­lommá válik, hanem a késleltetés csökkenése, vagyis sokkal inkább: eltűnése. Azé az időeltolódásé, amit ma még mindannyian érzékelünk, mert csak látszó­lag streameljük a videókat, vagy játsszuk a játékokat valós időben.

Gondolj csak bele, mi mindenre váltál képessé a mo­biloddal, amióta megjelent a 4G! Podcastokat hall­gatsz, online tévéadást és videókat nézel, Netflix, Hulu vagy Apple+ tartalmakat streamelsz, videójá­tékokat játszol, sőt, gond nélkül hozzáférsz a kiter­jesztett (AR) és a virtuális valóságokhoz (VR). Még egyszer: CSAK amióta a 4G létezik. Most képzeld el, mi válhat lehetségessé egy ezerszer gyorsabb mo­bilhálózaton…

- hirdetés -

Az 5G a rádióhullámoknak egy teljesen új spektrumát, a milliméteres hullámokat használja, ezért az elterjedése is időbe telik, hiszen teljesen új infrastruk­túra kiépítését igényli. Új adótornyok, hardware-ek és mobiltelefonok kellenek ahhoz, hogy kihasznál­hassuk a benne rejlő előnyöket, például a rendkívül nagy sávszélességet. További hátrány az, hogy a milliméteres hullámok rendkívül nehezen hatolnak át épületeken vagy például fákon – igaz, a korábbi hálózatokkal is akadtak hasonló gondok, de vala­hogy mindig megoldódtak. Mindezek ismeretében érdemes leszögezni: ha valaki napjainkban azt állítja, hogy már működő 5G sebességű szolgáltatást kínál, az ködösít. A hálózat specifikációit és az adatközvetí­tő eszközök konstrukcióinak terveit csak 2018-19-ben kapták meg a gyártók, vagyis alig több mint egy éve annak, hogy egyáltalán elkezdtek foglalkozni vele. És lássuk be: eddig az emberek sem kapkodtak annyira azért, hogy 5G-képes mobilt vásároljanak, de az erre vonatkozó stratégiának mindenképpen meg kell szü­letnie. Igen, a sign iparban is.

Néhány szegmenst az újgenerációs hálózatok nem fognak érinteni (ahogy az eddigi „G-k” sem), viszont a legnagyobb hatást kétségtelenül a „dolgok inter­netére” (IoT) fogja gyakorolni, mi több, összefonódik vele. Új horizontokat vázol fel a VR és az AR számára, és általában: nagyon magával ragadó szórakoztatást tesz lehetővé. És akkor még nem is beszéltünk az ön­vezető járművekről. Az IoT világában minden eszköz kapcsolatban áll, és kommunikál is egymással; ennek pedig kézzelfogható előnyei vannak. A sign ipar eze­ ket a szórakoztatás és az okosvárosok területén tudja majd a legjobban kihasználni. Minden a digitális tar­talomról és a digitális kijelzőkről szól, tehát világos, hogy milyen utat érdemes bejárni: meg kell találni a lehetőséget a nagy felbontású videókban, illetve a VR-ban és az AR-ban.

A digital signage persze már ma is elterjedtnek szá­mít: ott vannak az LCD-alapú és LED kijelzők, de az 5G hatására tovább szaporodnak majd. Ezek mellé eddig csak lassan tudott felzárkózni a VR és az AR, ám ahogy az 5G teljesítménye egyre meggyőzőbb lesz, ezek a technológiák is a mainstream részévé válnak.

És mit jelent ebben a világban az okosváros fogal­ma? Johnson leegyszerűsítve úgy fogalmazott, hogy alapvetően olyan településeket lehetne így jelölni, amelyek alacsony energiafogyasztású digitális esz­közök tömegét kapcsolják össze. Olyan eszközöket, amelyek segítenek fenntarthatóbban működtetni az otthonunkat, az irodánkat, és egyáltalán: még haté­konyabbá tenni a körülöttünk lévő világot. Ezek egyik szembeötlő példája a hűtőszekrény, ami kevesebb áramot fogyaszt, ha kevesebb ételt tárolunk benne. De ez lényegében az IoT már létező koncepciója, amelynek lehetőségeit eddig hátráltatta a 4G infra­struktúrája, viszont az 5G-vel végre azzá válhat, ami­nek megálmodták.

Eszközök milliárdjai vesznek majd körül minket, az egyszerű szenzoroktól a nagy, extrém adatsebessé­get igénylő készülékekig, és ezeket nagyon eltérő te­rületeken fogjuk használni: az oktatásban, az egész­ségügyben, az autonóm járművekben és persze a signage-ben is. Fel kell ismerni, hogy az okosváros valójában „az összekapcsolt ökoszisztémák ökoszisz­témája”, fogalmazott a tudós. És ha ebben vannak egymással kommunikáló eszközök, akkor azok hir­detést is meg tudnak jeleníteni. Érdemes elképzelni mi történik, ha a telefonod kapcsolatba kerül a köze­lében lévő többi eszközzel: meglátsz egy reklámot, amelyet talán mindenkire targetáltak, de aztán to­vábbmész, és szembejön egy másik, amit személye­sen rád. Ez nem sci-fi: erre már ma is vannak példák, ám az 5G széles körben is el fogja terjeszteni.

A legnagyobb kihívás most minden iparág számára az, hogy hogyan tartsa a lépést ezekkel a technoló­giákkal. Az 5G ugyanis olyan kommunikációs csator­nákat nyit meg, amilyeneket ma még elképzelni sem tudunk, mégis fel kell rájuk készülnünk. Ezzel kapcso­latban álljon itt néhány létfontosságú szabály, kifeje­zetten a sign and display ágazat számára:

  • Értsd meg azokat az alkalmazásokat, amelyekkel a legjobban ki tudod használni az 5G-t! Ezek lehetnek újfajta interaktív signage felületek, AR és VR tartalmak, illetve olyanok, amelyekről még nem tudunk.
  • Az 5G a saját belső kommunikációra is hatással lesz, még komolyabb tényezővé teszi a felhőmigrációt és a felhőalapú programozást. Használj cégmenedzsment szoftvert, és beszélj a gyártójával az 5G-ben rejlő lehetőségekről!
  • Ne feledd: az 5G még nincs itt, de a küszöbön toporog, ezért vizsgáld meg a benne rejlő lehetőségeidet, és állj készen a használatára, hogy ne akkor kelljen kapkodnod, amikor már teljes kapacitáson működik!

Gábor János, Sign&Display magazin


Olvasd el most ingyenesen a megújult Sign&Display magazint:

 
Sign&Display